Sziasztok!
Kettővel ezelőtti bejegyzésemben írtam a Luis Collazo vs Sammy Vasquez mérkőzésről, és akkor is két olyan hátterű bunyós volt a főszereplő, mint jelen írásomban. Itt is van egy feltörekvő (Alvarez), és egy szebb időket megélt, korábbi világbajnok (Bute), továbbá ennek a párosnak a tagjai is elmúltak 30 évesek (Alvarez 33, Bute 37).
Eleider Alvarez (21-0-0; 10KO) a 2008-as olimpiai részvétele után, 2009-ben lett hivatásos, és számomra rejtély, hogy miért van ilyen kevés mérkőzése. 2010-ben nem bokszolt, sérülésre, vagy valamilyen jogi, promóteri pereskedésre, hercehurcára tippelek, de akkor is, ennyi idő alatt örvendetes lenne, ha több meccs állna mögötte. Nem azt mondom, hogy a régi idők bajnokait kell megpróbálni követni, mert hetente ringbe lépni lehetetlen és egészségtelen lenne, de aki ennyi idő alatt nem válik világbajnokká, az bokszoljon. Elvégre a meccsei alapján ítélhető meg egy bokszoló, az alapján, hogy milyen teljesítményt nyújt (vagy nem nyújt). Manapság sajnos divat lett a kevés mérkőzés, még a fiatal, feltörekvő bunyósok között is, amit nem értek, de ez van.
Alvarez nem világbajnok, de már nagyon régóta a trón kapuján kopogtat, hiszen már 2014-ben elhódította a WBC félnehézsúlyú Silver címét. Ez, bár közel van a világbajnoki címhez, mégsem az, és nem értem, miért nem bokszolnak egymással az igazi bajnokkal, Adonis Stevensonnal. Komolyan, manapság egy legitim kihívónak nehezebb vb meccset bokszolnia, mint a ranglista utolsó helyezettjének.
Alvarez mögött vannak már hosszú meccsek és jó ellenfelek, rekordjából pedig kitűnik, hogy nem egy KO király, noha mégis erős, erőteljes bokszoló hírében áll. A képzett kolumbiai (Kanadában elő) bunyós többször bokszolt 10 és 12 menetet, és olyan skalpjai vannak, mint Edison Miranda, vagy Isaac Chilemba, de a jobb nevek közé sorolható még Ryno Liebenberg és Isidro Ranoni Prieto is. WBC Silver mérlege, 3-0-0; 1KO, és ezt a címet készült kockára tenni Bute ellen is.
Lucian Bute (32-4-0; 25KO) román származású, és szintén kanadainak számít. Egy súlycsoporttal lejjebb, nagyközépsúlyban, évekig volt az IBF világbajnoka. Választott hazájában közönségkedvencnek számít, majd' minden meccsét Kanadában vívta. Világbajnoki mérlege kiváló: 10-3-0; 8KO, és a képet csak az árnyalja, hogy első tíz vb meccsét nyerte meg, ám azóta minden próbálkozása kudarcba fulladt. Címét Carl Froch tépte ki a kezéből, miután bántóan egyoldalúan szedte szét mindössze 5 menetben.
Nem sokkal később egy másik kanadai, Jean Pascal pontozással múlta felül, nem vb meccsen, majd az IBF címért, a brit James DeGale győzte le, ráadásul Kanadában. Utolsó mérkőzését az USÁban vívta, Badou Jack ellen, a WBC övért, és a 12 menet végén döntetlenre végzett. Eleve vitatható módon hirdettek egált a csata végén, majd kiderült, Bute vérében doppingszert találtak, és azóta az eredményt diszkvalifikálásra változtatták, így utólag Jacknek adták a győzelmet. Erről eddig nem is tudtam, hisz januárban írtam a Jack vs DeGale meccsről (ami nekem még mindig az év meccse) és akkor Jack mérlegében még a döntetlen eredmény szerepelt. Azt hiszem, jó utólagos döntés született, és az kapta a győzelmet, aki eleve megérdemelte.
forrás: roundbyroundboxing.com
Érdekes, hogy a fordított alapállású Bute a magasabb, mégis Alvareznek volt jelentős, 9 centis karhossz előnye. Még fontosabb, hogy Alvarez a nagyobb, és naturálisan az erősebb. Ő folyamatosan félnehézsúlyban meccselt, vagyis kérdéses, hogy Bute képes-e valamiképpen áthidalni ezt a méret, és erőkülönbséget?
A mérkőzésre Kanadában, Quebec Cityben, a Centre Videotron-ban került sor, 2017.02.24-én. Mivel utolsó két mérkőzését elvesztette, Buténak rendkívül fontos volt, hogy győzzön. Alvareznek nem különben fontos volt a siker, elvégre egy szép győzelem most már tényleg katapultálhatja egy világbajnoki ütközetre. Úgy vélem, Alvarez számított esélyesebbnek, de Vasquezről is ezt hittem Collazo ellen, aztán lásd, mi történt. Marlon Wright bíró vezényletével indulhattak csatába a versenyzők, hogy választ adjanak a kérdésekre.
Feszültséggel teli vibrálás érződött mindkét ökölvívón, mikor belevágtak a nyitó felvonásba. Egyelőre csak kóstolgatták egymást, gyors ütésekkel igyekeztek felmérni az erősségeket és gyengeségeket. Sokat ugrasztgatták egymást, hogy kiismerjék a másik reakcióját, de igazán látható differencia nem mutatkozott közöttük. Szoros menet volt, melyben csak minimálisan láthattunk tiszta találatokat. Ezekből azonban a fiatalabb Alvarez osztott ki többet, így, ha kevéssel is, de ő volt a jobb.
A 2. menetben túl sok változás nem történt, leginkább egymás támadásaiba próbáltak beleütni a felek. Továbbra is kivárásra játszottak, Bute pedig törzsből hajladozva igyekezett közelebb kerülni a hosszabb kezek zavarásában. Könnyed egyenesekkel talált is, majd mindketten nagyobb, hajlított karú ütéseket vettek elő, de Bute támadásai a fedezéken haltak el, míg Alvarez felütése öv alá ment. Kicsivel később remek Bute egyenes talált fejen, eddig talán ez volt a leglátványosabb találat, el is vitte ezt a felvonást.
A 3.-ban alaposan felpörögtek az események, előbb Bute, majd Alvarez bombázott fejre horoggal, és utóbbié tűnt veszélyesebbnek. A kolumbiai-kanadai tempót is váltott, többet mozgott, igyekezett összezavarni, és kizökkenteni Butét, aki szintén próbálkozott, mire fel is repedt az orrnyerge. Alvarez a kezébe vette az irányítást, kemény jobb horoggal talált, majd immár az ő feje volt sokkal vörösebb, mint ellenfeléé, alighanem rákerült a másik vére. Aztán a román-kanadai megvillantotta, miért is volt olyan sokáig világbajnok, kemény támadásokat vezetett, a közönség rá is kezdett a "Bute, Bute!" rigmusra. A menetet azonban már nem tudta megfordítani, azt Alvarez nyerte.
forrás: boxingscene.com
A következő felvonásban az ex bajnok maradt lendületben, míg a bíró ismét figyelmeztette Alvarezt, ezúttal a vállának használata miatt, amivel egy fogásnál akarta ellökni magától riválisát. Bute később bal horoggal talált testre, és rögtön fejre is, de rövidesen, ahogy Alvarez után ment, beszedett egy pazar jobbost, amit egy sorozással a sarokban, szinte rögtön vissza is adott! Rövidesen újabb sorozata találta el Alvarezt, aki viszonozta előkészítő egyenesekkel, és hajlított karú ütésekkel is, de továbbra is Bute volt a meggyőzőbb. Oda-vissza zuhogtak a pofonok, szép és technikás adok-kapok alakult ki közöttük. A menetet Bute vitte el, de ez is szoros, valamint az eddigi legjobb volt.
forrás: boxingscene.com
Az 5.-ben Alvarez továbbra is alkalmazta, illetve próbálta érvényre juttatni az ellenfél mozgásába és ütésébe történő jobb kezes beleverést, ám továbbra is fej-fej melletti küzdelmet láthattunk. A kolumbiai ismét uralma alá hajtotta a ringet, egyre több tempó ütése akadt be, de hogy szoros és intenzív maradjon a csata, arról az ellenfél is sok ütéssel, és támadó felfogással gondoskodott. Belharcnál Alvarez próbálkozott testre felütésekkel, Bute ütött egy horgot, ebbe pedig Alvarez ütött bele egy nagyon laza, és pusztítóan kemény jobb horgot. Az ütéstől a lábai azonnal megrogytak, és Bute váratlanul megtántorodott! Alvarez nyomban lecsapott, kőkemény jobb egyenest küldött Bute fejére, aki azonnal a padlóra zuhant, szerencsére a jobbost kísérő bal horog már nem találta el a fejét. Wright bíró számolni kezdett, Butén látszott, hogy egy pillanat alatt szörnyű állapotba került. Nagyon-nagyon nehezen, elképesztő koncentrálással, és szűnni nem akaró elszántsággal, valahogy talpra vergődött, de hiába ez a lenyűgöző életösztön, a jobb arcán is felrepedő bunyóst Wright nagyon helyesen nem engedte tovább, és kiszámolta. Végzetes hiba lett volna még engedni, nem is vitatta senki az ítéletet.
forrás: boxingscene.com
forrás: roundbyroundboxing.com
forrás: montrealgazette.com
forrás: ytimg.com
Eleider Alvarez (22-0-0; 11KO) élete legszebb és legértékesebb győzelmét aratta, örömében körbefutotta a ringet, és kikövetelte magának, hogy figyeljenek rá. Egy bokszolónak ezt kell tennie, ha el akar érni valamit, és nem ismerem a menedzsereinek, promótereinek szándékát vele kapcsolatban, de ha valakit, akkor ezt a srácot nem lehet megkerülni! Most már végképp eljött az ideje annak, hogy világbajnoki címért küzdjön, méghozzá a bajnok, Adonis Stevenson ellen (ő is félig kanadai, és nagy kedvenc, úgyhogy szerintem végképp nem lehetne akadálya a közös csatának). Alvarez a "Storm", vagyis "Vihar" becenévre hallgat, és ez a vihar a WBC ranglista első helyén tombol. Illő lenne végre, hogy a "Superman", vagyis Stevenson belerepüljön ebbe a viharba. Jó meccs lenne, efelől nincs kétségem.
Nem tudom, mi lesz Lucian Butéval (32-5-0; 25KO), elvégre még mindig jól cseng a neve, sőt, jól is bokszolt, de elég súlyos KO-val kapott ki, és ez volt zsinórban a harmadik veresége. Talán kicsit pihennie kéne, és esetleg picit újra formába lendülni, ha folytatni akarja. Pihennie biztosan muszáj lesz, KO vereség után ez amúgy is kötelező. Szorítok mindkettejüknek.
Miközben írok, tudtam meg, hogy Alvarez továbbra sem a világbajnokkal, hanem megint egy ex bajnokkal, a fentebb említett, Jean Pascallal fog bokszolni, ismét a WBC Silver címért. Ki érti ezt? Talán majd, ha ott nyer, akkor... A válaszokra nem kell sokáig várnunk, mert a meccset 2017. június 3.-án rendezik. És most látom, hogy Alvarez címe, vagyis a WBC Silver öv ezúttal betöltetlenként szerepel... Nem értem, miért, amikor az írásom arról szólt, hogy februárban épp megvédte. Jó, ez a része nem is érdekel, akit izgat járjon utána, hogy jelenleg Alvarez miért nem birtokosa a Silver övnek. Hagyjuk is. Remélem, jó meccs lesz a Pascal elleni is... (Ugyanazon a gálán Stevenson, Andrzej Fonfarával fog visszavágózni.)
Marlon Wright jól vezette a meccset, csak szabálytalanságoknál szólt közbe, de nem kezdett szavalni, hagyta bokszolni a fiúkat, és jól is tette, hogy véget vetett a küzdelemnek (ebben nem volt nehéz dolga). A pontozásról sajnos nem sikerült adatot találnom, úgyhogy zárásképp meg kell elégednetek az én "lapommal". Heóka.
Pontozásom:
Eleider Alvarez vs Lucian Bute
- 1.: 10-9
- 2.: 9-10
- 3.: 10-9
- 4.: 9-10
- 5.: KO
- 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12: -----
Össz: 38-38