Sziasztok!

Ez a blog, talán nem meglepő módon a bokszról fog szólni. Javarészt profi bokszról, mert ennek vagyok óriási rajongója, de elképzelhető, hogy olykor amatőr boksszal is foglalkozom majd. Nincs kifejezett célközönségem, illetve mégis, mivel célom, hogy MINDENKIT, minden korosztályt és nemet, bokszrajongót, és kifejezetten boksz- (és, vagy sport) ellenes embert elérjek vele. (Remélem, azért akadnak is majd olyanok, akik olvassák az írásaim). Csak és kizárólag az ökölvívó sport népszerűsítését tartom szem előtt, így hát szeretném azokkal is megismertetni, akik nem ismerik, vagy kevésbé kedvelik ezt a fantasztikus sportágat. Na, megtéríteni senkit nem akarok, de már most szólok, hogy más sporttal, legyen az küzdő, vagy labdás, vagy extrém, vagy bármilyen, nem fogok foglalatoskodni. Ez csak és kizárólag egy ökölvívó blog.

Mivel próbálok mindenkihez szólni, mint írtam olyanokhoz is, akik számára nem egészen ismert ez a sportág, megpróbálom tisztázni az alapokat. Ám mivel ez egy nagyon összetett sport és az ismertetésére tett kísérlet is nagyon összetett, így biztos vagyok benne, hogy ez a magyarázat nem lesz teljes. Afféle bevezetést tartok a ring világába. Példának okáért leírom, mi a különbség az amatőr és a profi ökölvívás között; magyarázatot adok bizonyos bokszberkeken belüli jelölésekre (például mit jelent az, hogy W UD); és némi szabályismertetést is kaptok tőlem. Gyorsan leszögezném, hogy némileg hosszú lesz, de megéri végigolvasni, mert képek is lesznek a végén. Ezt azért mondtam el, hogyha netalán nem tudnál olvasni, görgess oda, és nézegesd meg nyugodtan. Aztán olvasd el! Köszi.

Előbb azonban talán bemutatkoznék. Nyugi, nem írom le az életem, csak a boksz iránti szeretetem fényében mutatnám be magam. Polnai Attila Márk vagyok, és már egészen kicsi korom óta rajongok az ökölvívásért. Emlékeim szerint 1997-ben, nyolc évesen láttam életem első mérkőzését, alighanem Kovács "KO-KO" István debütáló mérkőzését Ahmed Lain ellen. Emlékeim ködösek, mivel nem tegnap volt ez a meccs, így csak sejtem, hogy ez lehetett az első, ám azt tudom, hogy az első pillanatok, szerelmet hoztak első látásra. (Na, nem KO-KO, hanem a sportág irányába.) Mivel aztán olimpiai bajnokunk igen gyorsan, már az első menetben rövidre zárta ezt a találkozót, nagyon éhes lettem a folytatásra. Azonnal többet akartam látni, így aztán innentől kezdve, bármilyen bokszesemény került képernyőre, én azt megnéztem, sőt idővel, ahogy egyre inkább beleláttam a szabályokba és a profi bunyó világába, már saját pontozást is készítettem a soros mérkőzésről (mivel ez egy pontozásos sportág). Nem meglepő, hogy így első kedvenceim között KO-KO, vagy Dariusz Michalczewski neve szerepelt, aztán persze az internet által kitárult a világ (már nem kellett csak a tv-s közvetítésekre hagyatkoznom, és várnom, ha meccset akartam), és mára szinte fel sem tudnám sorolni hány kedvenc bokszolóm, vagy bajnokom van, akiket akár újra és újra meg tudnék nézni, akár ugyanazokat a meccseiket, amiket már láttam. A kedvenc magyar bajnokom mindörökké Erdei Zsolt lett, míg a külföldiek közül a legnagyobb hatást Roy Jones Jr, Lennox Lewis, Evander Holyfield, "Prince" Naseem Hamed, Marco Antonio Barrera, vagy Erik Morales gyakorolta rám (a lista egyszerűen nem lehet teljes, akkor sosem érnék első bejegyzésem végére). Közülük mára már sajnos senki nem bokszol (Roy Jones még elvétve igen, de most már lassan alighanem belátja, hogy vissza kell vonulnia), de azért a mai felhozatal sem csekély, vannak most is kedvenc bajnokaim, vagy feltörekvő bokszolóim, akik a jövő sikeres nemzedékéhez tartoznak.

Rajongásom addig "fajult", hogy rövid ideig kipróbáltam magam az egyik fővárosi klub edzőtermében is, ám nagyon gyorsan rájöttem, hogy a Roy Jones-szint bizony irreálisan távol áll tőlem. Bár nem voltam ügyetlen, végülis beláttam, hogy nem lesz belőlem vitathatatlan bajnok (és, hogy ütést kapni fájdalmas dolog, a ringbe belépni meg a világ legtökösebb dolgai közé tartozik, és hogy a kötélnégyszög borzasztóan félelmetes hely tud lenni). Úgyhogy néhány beszedett ütéssel és hónappal később otthagytam, és ha lehet még több odaadással figyeltem a ringvilág történéseit, mert már volt némi fogalmam, hogy a legmagasabb szinthez micsoda akaraterő, önfeláldozás, és piszok kemény edzésmunka szükségeltetik. Persze, ha valaki élsportoló, akkor ez más sportágakra is igaz... Belátva, hogy nem érzek magamban annyi elszántságot, hogy kiemelkedő bunyós legyek, elszántam magam, hogy egyszer valamikor levizsgázom, és vezető, valamint pontozóbíró leszek. Évekkel később ezt meg is tettem, ám azóta sem tevékenykedem ebben a szakmában, mert egyrészt erre még nem érzem készen magam (valamint vezetőbíróskodni nem akarok, csupán pontozni szeretnék), másrészt, amíg az ökölvívó szövetséget azok az emberek irányítják, akik, nem kívánok asszisztálni az uralkodásukhoz. De ebbe az irányba nem mennék el... (továbbá, ha egyszer úgy döntök, hogy aktív részese leszek az ökölvívásnak, akkor a profik között kívánok tevékenykedni, márpedig a vizsgám amatőr mérkőzésekre korlátozódik). És akkor ennyit rólam, jöhet a lényeg!

Tehát akkor az ökölvívás. Talán ott kéne kezdenem, ahol kialakult, vagy amikor kialakult, ám mivel nem hivatalosan, erre már több évszázada sor kerül, most hatalmasat ugrunk a történetben, és elrepülünk oda, hogy valaha volt puszta, vagy csupasz öklű ökölvívás, (1800-as évek), amit váltott a ma ismert, kesztyűkkel történő ökölvívás. Persze akkor még a kesztyűk is kisebbek voltak. De megint csak ugrunk, nem időzünk a múltban, mert ez is az 1800-as évek vége lenne, de még csak az 1900-as évek elejét, sőt közepét, meg végét sem taglalom. Majd egyes bejegyzéseimben úgyis fogok kitekintést tenni, itt most nem a boksz történetét fogjátok olvasni. Ha ma ökölvívásról beszélünk, akkor kétfelé kell osztanunk ezt a gyönyörű sportot (lehetne háromfelé is, de a félprofi WSB-ről több szót nem is ejtenék, ha érdekel guglizd ki). Tehát beszélhetünk amatőr, és profi bokszról. Az amatőr boksz sokban különbözik, azonban a legszembeötlőbb, hogy rövidebbek a meccsek. A szabályok sokszor változtak az évek során, ám jelenleg (és gyakran így volt korábban is), a felnőtt mérkőzések három menetig tartanak, egy menet három perces, míg a menetek között egy perc szünet van. Ha olimpiát nézünk, és épp bokszot látunk, akkor tulajdonképpen amatőr ökölvívást látunk. Na, ez nem azt jelenti, hogy a versenyzők úgy amatőrök, hogy ügyetlenek, vagy kezdők, egyáltalán nem. Ez annyit jelent, hogy (elvileg) nem keresnek pénzt, míg a profik, az elnevezésből is adódóan, keresnek (aki nagy sztár lesz, nem is keveset). Volt időszak, mikor nagy különbségnek számított, hogy az amatőrök fejvédőt viseltek a védelmük érdekében, ám ezt a szabályrendszert (szerintem üdvözítően) eltörölték, így ma, ha felnőtt meccsről van szó (mert vannak ám korosztályok is, mint pl ifi, vagy junior, na, ezekkel tényleg nem kívánok foglalkozni...) akkor fejvédő nélkül, akárcsak a profik, ütlegelik egymást a küzdő felek. Továbbá szerintem szintén szerencsés, hogy a profi pontozási rendszert is átvették az amatőrök, de erről a rendszerről később. Sok jó amatőr bokszoló - akik rendre remek technikai, netán taktikai képzettséggel bírnak - áll profinak, és, ha kiemelkedőek, valószínűleg világbajnokok lesznek (persze nem minden amatőr válik jó profivá, de nem is kell jó amatőrnek lennie valakinek, hogy végül jó profi legyen belőle. Remélem érthető voltam). És akkor hagyjuk is az amatőrt, jöjjön a profi, amivel én mondjuk olyan 90%-ban foglalkozni fogok.

Legfőképp a profi ökölvívás szabályait, rendszerét és rövidítéseit szeretném megismertetni veletek, hogy ne kelljen majd minden bejegyzésemnél bizonyítványmagyarázó félórákat tartani. A profik között a bunyósok 4, 6, 8, 10, 12 menetekben mérik össze erejüket. Egy menet három percig tart, míg a menetek közt egy perc szünetet tartanak. Rendszerint a kezdő bokszolók lépnek ringbe 4 és 6 menetes meccseken, majd fejlődésükkel növekednek a menetszámok, 8-ra, 10-re, 12-re. Ha egy bokszoló (normális esetben, amennyiben jó menedzsment áll mögötte, és megfelelően felépítik a karrierjét) 10 menetet bokszol, akkor már érdemes odafigyelni rá, mert ez azt jelzi, hogy esetlegesen közel jár egy címmérkőzéshez, sőt akár világbajnoki címmérkőzéshez is. Mellesleg 10 menetben már bokszolhatnak címmeccsen is (pl magyar bajnoki címmeccsen, vagy világszervezetek regionális öveiért is ringbe léphetnek 10 menetre kiírt meccsen). Világbajnoki címmérkőzést csak és kizárólag 12 menetre lehet tervezni, kivétel nincs. Ez már igen magas szint, egy ilyen 12 menetes összecsapáshoz nem csak kondira, állóképességre, de megfelelő mentális felkészültségre is szükség van (amennyiben győzni akarunk). De álljunk csak meg... Mert ugye miről is írt ez a hülye három sorral feljebb, milyen világszervezet, milyen regionális övek, mi van?!... Na most figyeljetek, mert többet ezt le nem írom! (Legalábbis nem ebben a bejegyzésben!)

Először is, a profi ökölvívásban vannak súlycsoportok. Sok. Összesen tizenhét súlycsoport. Minden súlycsoportban külön bajnok van. Egy súlynak több bajnoka is van. A bajnokok úgynevezett világszervezetek öveiért, vagy címeiért bokszolnak, és ha ezeket elnyerik, akkor boldogok, mert bajnokok. Nos, ami azt illeti, ilyen szervezetből több van, mint egy meleg augusztusi napon legyekből egy kutya ürülékén, úgyhogy, aki akarja megszámolhatja valahogy, de nem érdemes ezzel fáradni. A legtöbb szervezet ugyanis teljes mértékben jelentéktelen. Igazság szerint négy és talán egy világszervezet van, amivel érdemes foglalkozni. Ez a plusz egy is kicsinek számít, ám bajnokai rendre jó bokszolókból állnak, és mindig rangos mérkőzéseken szerzik meg ezt az övet (persze gyakran nem is ez az öv számít, csak a vezetőiknek volt annyi szépérzékük, hogy ezt az övet gyakorta bedobták a legnagyobb bajnokoknak amolyan plusz trófeaként, így aztán idővel a legnagyobb bajnokok derekán is ott ékeskedett ez a zöld és aranyszínű bőrdarab). Az IBO szervezetről van szó, vagyis az International Boxing Organization-ről. Tehát akinek egy ilyen öve, egy ilyen világbajnoki öve van, és nem azért van neki, mert alapból szupersztár, hanem feltörekvő bunyós, és meg is kellett érte küzdenie, annak nem kell szégyenkeznie, és az én nézetem szerint, már ez a szervezet is egy amolyan a nagyok között megtűrt nagy szervezetnek számít. És akkor jöjjenek az igazán nagyok, melyek között én sosem rangsorolok, vagy teszek különbséget, mindig azt tartom nagyobb szervezetnek, amelyiknek jobb, elismerésre méltóbb bajnoka van.

1. WBC (World Boxing Council)
2. WBA (World Boxing Association)
3. IBF (International Boxing Federation)
4. WBO (World Boxing Organization)

Tehát aki ebből a négy szervezetből valamelyiknél világbajnok, az már igazi világbajnoknak számít, sőt már-már nagyágyúnak számít. Világbajnoki mérkőzésen pedig az léphet ringbe, aki valamelyik szervezet rangsorának első tizenöt helye közül az egyiket bitorolja. Erre a tizenötös listára sokféleképpen fel lehet kerülni (a szervezeteknek sok-sok regionális, kisebb övük is van, melyek elnyerésével és megvédésével a bunyósok felkerülhetnek a ranglistára. Például Erdei Zsolt, mielőtt világbajnok lett a WBO-nál félnehézsúlyban, előtte a WBO Intercontinental övet birtokolta, és védte meg többször is, mire esélyt kapott, hisz már - ha jól emlékszem - a szervezet ranglistájának negyedik helyén állt, és élt is a lehetőséggel, hiszen tökéletes teljesítménnyel verte pontozással 12 menetben Julio Cesar Gonzalezt.) Egyébként nem kell törvényszerűen kisebb övet szerezni ranglistás helyezéshez, ilyen jellegű címmeccsek nélkül is oda lehet kerülni, ám ehhez valószínűleg nagyon-nagyon jó bokszolókat kell legyőzni... Folytatván az előző gondolatmenetet, egy súlycsoportban akár négy világbajnok is lehet, sőt még több regionális övet birtokló bunyós, sőt még kontinensbajnokok is. Ez is megér pár szót, hiszen ma már létezik olyan, hogy WBO Europe bajnok, vagyis világszervezeten belüli kontinens bajnok (az első ilyen bajnok amúgy a magyar Bedák Zsolti volt, de jelenleg Baranyi Richárd és Kovács Zoltán is ilyen címet birtokol). Meg kell jegyezni, hogy ez, bár értékes öv, hiszen birtoklásával az áhított 15-ös listára lehet kerülni, nem jelent igazi Európa bajnoki címet. Ahhoz a European Boxing Union címét kell birtokolni (ahogy tette azt a legendás háromszoros olimpiai bajnok Papp László, és a magyarok közül mindmáig utolsóként Kovács István). Szóval, aki azelőtt, hogy világbajnok lenne, még Európa bajnok is akar lenni, annak az EBU szervezet bajnoki címét kell megszereznie 12 menetben. Gondoltam leírom, nehogy valaki bezavarodjon, és azt gondolja, Európa bajnoki címe van, miközben "csak" pl WBO Europe, vagy egyéb kontinensbajnoki címet bitorol. (Persze ez utóbbi sem kis dolog azért... ha én bokszoló lennék, és lenne egy ilyen övem, akkor alighanem a megnyerése után egy hétig ezzel takaróznék... és csak aztán tenném be a virtinbe, vagy ki a falra, miután a párom rámszólna, hogy elég lesz, sokkal kényelmesebb a pléd, vagy a dunyha! Na mindegy, menjünk tovább, próbálok nem elveszni gondolataim tengerében).

Egyébként a világbajnoki címeket egyesíteni is lehet. Ezeket címegyesítő mérkőzésnek hívjuk, és rendkívül rangos eseménynek számítanak. Aki több bajnoki övet is magáénak tud, az nagyobb bajnok másoknál, ez tiszta sor, hiszen eleve meg kellett vernie egy másik bajnokot, hogy annak a címét is megszerezze. Ha pedig őt győzik le később, nos, ez szintén hatalmas tett a legyőzőjétől. Mind a négy szervezet címét lehet egyesíteni, ám erre ez idáig csak egyszer volt példa, mikor a középsúlyú Bernard Hopkins (akkor WBC/WBA/IBF középsúlyú világbajnok) a kilencedik menetben kiütötte Oscar de la Hoyát (akkori WBO középsúlyú világbajnok) és történelmet írt. Csak megsúgnám, hogy de la Hoya azelőtt eléggé vitatható módon szerezte meg azt az övet, ám megszerezte, és igencsak egyedülálló módon a hatodik(!) súlycsoportjában lett világbajnok. Ez extraklasszis teljesítmény, a súlycsoportváltás mindig óriási dolog, és aki egynél több súlyban is címet szerez, annak teljesítménye nagyon megsüvegelendő (ezt a hat súlycsoportos rekordot adta át a múltnak azóta Manny Pacquiao, aki nem kevesebb, mint nyolc(!) súlyban szerezte meg a négy nagy cím valamelyikét). És, ha egy bokszoló címet/címeket egyesít, vagy egyértelműen, huzamosabb ideje uralja a súlycsoportját, az megkapja a legendás Ring magazin bajnoki övét is, magyarán onnantól megkérdőjelezhetetlenül ő a súlycsoportja legjobbja. Ó, és ha nem mondtam volna... a Ring magazin övét, vagyis a legjobbnak járó címet a négy nagy világszervezet nélkül is el lehet érni (bár valószínűbb, hogy ez akkor fordul elő, mikor az adott bajnok évek óta kiemelkedően teljesít, és legyőz valakit, aki a legjobb, csak valami okból ezt nem a négy nagy öv valamelyikéért teszi). Pl mikor Naseem Hamed lemondott WBO bajnoki övéről (ami megüresedett és a mi Kovács "KO-KO" Istvánunk be is gyűjtötte azt), mivel egy nagyobb pénzt hozó összecsapást választott KO-KO helyett. Más kérdés, hogy csúnyán ráfaragott, hiszen ellenfeléül azt a Marco Antonio Barrerát kapta, aki tizenkét menetben úgy elverte, mint hülyegyerek az anyját! Ezzel a győzelemmel pedig Barrera, ha cím nélkül is, de a nép bajnoka lett, és a pehelysúly legjobbjaként tartották számon. Már tényleg csak érdekességképpen említem meg, hogy manapság szervezeten belül is több világbajnok lehet, így lehet valaki szuper, rendes, vagy interim (ideiglenes) bajnok is. Szerencsére ezt a hülyeséget elkezdték abbahagyni, és remélem minden szervezetnél csak egy bajnok lesz a jövőben, de ehhez persze idő kell, és meccsek, amik viszont akár jók is lehetnek, de ebbe nem is mennék bele mélyebben. Jöjjön a tizenhét súlycsoport:

• Minimumsúly
• Kislégsúly
• Légsúly
• Nagylégsúly
• Harmatsúly
• Nagyharmatsúly
• Pehelysúly
• Nagypehelysúly
• Könnyűsúly
• Kisváltósúly
• Váltósúly
• Nagyváltósúly
• Középsúly
• Nagyközépsúly
• Félnehézsúly
• Cirkálósúly
• Nehézsúly

A pontozásról! A profi (és már az amatőrben is) bokszban a 10 pontos rendszert használják. Tehát, ha egy bokszoló jobb a másiknál egy meneten belül, akkor produktumára 10 pontot kap. Ellenfele ez esetben, ha nem történt leütés, vagy intés, 9-et. Ha leütés történik, akkor a leütést elszenvedő féltől levonunk egy pontot. Így hát a menet 10-8 is lehet. Ha még egyszer leütik, 10-7, ha még egyszer 10-6. Azonban 10-6-nál nagyobb különbség nem írható le, igaz mostanság ritkán fordul elő, hogy egy meneten belüli három padlózás után folytatnák a mérkőzést. Ha valaki padlóra kerül, arra 8-ig kötelező számolni. 10 a max, ha addigra nem képes a folytatásra, akkor KO-val vesztett. Persze, ha valakit úgy kiütnek, hogy moccanni sem tud, jobb, ha abbahagyjuk a számolást, sőt, hagyjuk abba, és hívjuk az orvost! Az első és legfontosabb szabály, az ökölvívó egészségének védelme! Ha szabálytalanság történik, és a bíró nem csak szóban figyelmezteti a vétkest, akkor a bíró döntése értelmében egy, vagy két pontot levonhat, magyarán inthet. Az intést a meccs végén kialakult pontszámból kell levonni. Például, ha egy 4 menetes meccs végigmegy (vagy bármennyi menet 12ig bezárólag), és összesítik a lapokat, és a végeredmény 40-36 (vagyis a győztes minden menetet megnyert 10-9-re), de például mélyütésért levontak tőle egy pontot mondjuk a 2.-menetben akkor egy pontot levonunk az eredményéből, így 39-36-ra nyert. Ugyanígy fordítva, ha ellenfele volt szabálytalan és őt intették, akkor az ő eredményéből vonunk le pontot. Ez igazán akkor érdekes, ha egy meccs szoros volt, és mondjuk ebből a négy menetből kettőt-kettőt nyertek. Igen ám, de ha az egyiket intették... akkor mindjárt nem döntetlen a meccs, hanem valamelyikük (akit nem, vagy akit kevesebb ponttal intettek) azzal a pontlevonással győzött. Egyébként vezetőbírója válogatja, hogy mennyi ponttal int, illetve, hogy alkalmazza-e egyáltalán ezt a szankciót, vagy csupán a levonás nélküli figyelmeztetéssel él. Intés előtt azonban illik figyelmeztetni a versenyzőt, hogy hagyja abba a szabálytalanságot, mert intés lesz a vége. Persze lehet egyből is inteni, ha valami nagyon durva szabálytalanság történt, sőt mi több, ha olyan történik, akár azonnal diszkvalifikálható is a delikvens.

A képeken Jack Reiss bíró igencsak megdorgálja Andre Wardot és Edwin Rodriguezt sportszerűtlen magatartásért, mivel nem akarták meghallani Stop vezényszavát, és összekapaszkodva ütötték egymást, és még akkor sem vettek tudomást a hivatalos személy jelenlétéről, mikor az megpróbálta szétválasztani őket. Reiss is kapott egy kisebb ütést, vagy súrolta egy, így megállította a meccset és alaposan megmosta a két begőzölt bunyós fejét. Két-két pontot vont le mindkettejüktől, és összességében nagyon tetszett a fellépése. Mintha onnantól kezdve valamelyest csitultak volna a kedélyek, és szabályosabbá vált volna a meccs.

Minden menetet külön kell értékelni, mintha külön mérkőzésnek számítana. Az előző menetben történtek egy pontozóra nem gyakorolhatnak hatást!... Manapság sokszor szabályban rögzítik, vagy az ellenőrök jelentik ki, hogy minden menetet el kell tudni dönteni, 10-10 nincs (vagy csak nagyon ritka esetben lehetne, ehhez képest akadnak még mindig bőven, akik képtelenek eldönteni teljesen egyértelmű meneteket). Saját megfigyelésem alapján, annyival egészíteném ki a 2. mondatomat, hogy szerintem egszerűbb eldönteni úgy a nagyon szoros meneteket (tényleg csak azokat, amiket szinte lehetetlen eldönteni, mert alig volt jobb egyik fél a másiknál), hogy odaadjuk annak, amelyiket jobbnak érezzük, ám ha a mérkőzésen lesz még ilyen menet, akkor azt értelemszerűen a másiknak adjuk. Így igazságos! Így lenne igazságos, ha tényleg nincs köztük szinte semmi különbség az adott menetekben. Ugyanis úgy látom, hogy nem egyszer előfordul, hogy bizonyos pontozók, - és tényleg nem akarok szemétkedni, de a hétvégén is valami hasonló történhetett (Kovalev vs Ward meccs) - eldöntik, hogy a szoros meneteket ugyannak adják, vagyis mondjuk három szoros menetet adnak ugyanannak a bunyósnak (ahelyett, hogy kettőt ide, egyet oda adtak volna...)

A menet pontozásánál figyelembe kell venni, az agresszivitást, hogy melyik bokszoló uralja a ringet, ki az, aki dominál, illetve, ki az, aki minőségibb, látványosabb ütéseket helyez el a másikon, vagy nő fölé esetleg gyengébbnek tűnő, ám több ütésével. Ezt is pontozója válogatja, hogy mit díjaznak, így hát nem árt minden területen uralni a küzdelmet. Adott esetben a szép, különleges védekezés is értékelendő, de hagyományosan a támadásokat lehet pontozni. Szabályos ütésnek az számít, ha szabályos ütőfelülettel, szabályos felületre visszük be a találatot. Nem szabályos ütőfelület például a kézhát, vagy a könyék, és nem szabályos valakit tarkón, hátba, vagy mondjuk vesén vágni, nem beszélve a mélyütésekről. Ezekért, illetve sorozatos kivitelezésükért figyelmeztetés és intés jár!

Ez például egy szép (valójában fájdalmas) mélyütés, egyik kedvenc feltörekvő bokszolómtól Jarrett Hurd-től. Az eset alig 1-2 hete történt, és mivel nem volt szándékos, a bíró nem intette meg érte, viszont ilyenkor (ha valakit úgy tökön vágnak, hogy kettéáll a szeme, magyarosan mondva) a szenvedő félnek lehetősége van öt percet kivenni, és pihennie. A román ellenfél, Ionut Dan Ion (becenevén Jo Jo Dan) nem sokat pihent, nem vette ki az egész időt, és folytatta. Noha a román sokszor talált, Hurd, mivel nagyobb és erősebb is volt, nagy fölénybe került, és a 6. menetben leléptették Dant. TKO6 (ez a kis egyszerű TKO6 annyit jelent, hogy TKO győzelem a 6. menetben.)

És akkor jöjjenek a rövidítések, amiket a bejegyzéseim során én is alkalmazni fogok. Némelyikhez még kép is lesz. Az első ilyen jelölés legyen a vs. A két bokszoló neve között szerepel, versust jelent, vagyis ellent. Tehát pl Balzsay Károly vs Dimitri Sartison, annyit tesz Balzsay Károly, Dimitri Sartison ellen. Ezt azonban azért gondolom mindenki tudta.

• TKO: Sokféle TKO van, Jelentése technikai KO, technikai kiütés. Ha például ütéstől valakinek felreped a szeme, bedagad a szeme, széttörik az orra, vagy akár eltörik a keze, a lábujja, vagy bármije, ha az ellenfél által nem szabálytalan módon megsérül, netán rosszul lép és kettétörik a sípcsontja, és feladja a meccset TKO-ról beszélünk. Az is TKO, ha valakit leütnek (akár többször is), és feláll a rászámolás közben, ám a bíró úgy ítéli meg, hogy nem képes folytatni. TKO az is, ha az edző bedobja a törülközőt, vagy ha valaki védekezésképtelenül, akár padlózás nélkül kapja az ütéseket és leléptetik. Álló rászámolás nincs, ahhoz padlózni kell (ezt, hogy valakire, aki megrendül egy ütéstől, állva számolnak, az amatőrökön kívül, valami kezdő profinál tudnám elképzelni, hogy ezzel is óvják az egészségét). Jelölése TKO, és egy menetszám. Pl Jarrett Hurd vs Jo Jo Dan TKO6. Hurd nyert TKO-val a hatodik menetben. De itt egy kép a Roy Jones Jr vs Richard Hall meccsről, amely során a 11. menetben Hall már számolatlanul kapta az ütéseket és a bíró leléptette, hogy megóvja a nagyobb veréstől. Más kérdés, hogy Hall, aki egy hatalmas, a végsőkig küzdő harcos volt, az ítélettől majdnem elsírta magát, és nem értett egyet, hisz "állva akart meghalni", ám a bíró nagyon helyesen cselekedett (az egészség védelem az első, minden helyzetben)! A kép az utolsó pillanatok környékén készült. Roy Jones Jr vs Richard Hall TKO11.

• KO (kiütés): Ha valaki nem képes felállni tíz másodpercig, vagy olyan brutálisan ütik le, hogy felesleges tovább számolni rá, mert jövő húsvétig sem tudna felkelni a szerencsétlen. Mint pl Juan Manuel Marquez és Manny Pacquiao negyedik meccsén. KO6. Lásd a képen.

• RTD: Feladás a szünetben (ReTireD). Ha egy bokszoló nem jön ki a következő menetre, akkor a végeredmény RTD, és az előző menet száma. Például az éjszakai las vegas-i Sergey Kovalev vs Andre Ward gála előprogramjában (undercard) volt egy mérkőzés Oleksandr Gvozdyk és Isaac Chilemba között, amely 8 menetig tartott, és az afrikai bunyós nem jött ki a folytatásra, mert eltört a keze. Feladta. Oleksandr Gvozdyk vs Isaac Chilemba RTD 8. Vagy W RTD 8, hogy a győzelmet is jelöljük. Az RTD eredmény a győztes rekordjába KO győzelemként kerül be. (Olyan is előfordul, hogy a következő menetet jelzik az eredményben, amelyre nem állt ki a bokszoló, pl Sergio Gabriel Martinez nem állt ki a 10. menetre Miguel Cotto ellen, így az eredmény RTD 10 lett.)
  
• Pontozásos eredmény: a W angolul winner vagyis győztest jelöl. Elég egy mondjuk 10 menetes meccsről úgy írni, hogy W10. PL: Erdei Zsolt vs Shalva Jomardashvili W10. Egész pontosan W UD 10, de nem mindig fontos ezt feltüntetni. Mit is? Leírom akkor:
• W UD: Egyhangú pontozás (unanimous decision). Magyarán mindhárom pontozó ugyanazt látta győztesnek a pontozás során. PL: Erdei Zsolt vs Julio Cesar Gonzalez W UD 12.
• W MD: Többségi pontozás (majority decision). Két pontozó jobbnak látta az egyiket, míg egy pontozó döntetlenre adta. PL: Erdei Zsolt vs Hugo Hernan Garay I W MD 12. Ha egy mérkőzés két neve mögé egy szám van írva, mint itt is egy egyes, az azt jelenti, hogy a két fél első mérkőzéséről van szó, vagyis többször is csatáztak. Figyelj, mert a következő példa a második meccsük lesz (II).
• W SD: Megosztott pontozás (split decision). Két pontozó ezt, egy pontozó azt látta jobbnak. Pl: Erdei Zsolt vs Hugo Hernan Garay II W SD 12.
• D: Draw, vagyis döntetlen. A háromból két pontozó döntetlenre adja, egy pedig valamelyik félt látja jobbnak. Másik eset, mikor egy döntetlenre adja, a másik odaadja az egyiknek, a harmadik meg a másiknak. Példa, hogy értsd, mert ez így elég kemény fogalmazás volt. Juan Manuel Marquez vs Manny Pacquiao I D 12; pontozóbírók nevei, mellettük az arányok, együtt írom, figyelj: John Stewart: 110-115 Pacquiao; Burt A.Clements: 113-113 döntetlen; Guy Jutras: 115-110 Marquez. 1 ide, 1 oda, 1 iksz. Kapizsgálod remélem.
• Döntetlen lehet technikai döntetlen is. Ez akkor fordul elő, ha pl vétlen összefejelésből sérülés történik, és az egyik bunyós nem tudja folytatni a küzdelmet, és az eset a negyedik menet előtt történt. Ugyanis, ahhoz, hogy egy meccset le lehessen pontozni, ahhoz négy menetnek el kell telnie.
• W TD, vagy D TD: Technikai pontozás. Ilyen történt pl a Joshua Clottey vs Zab Judah meccsen is. A 11. menetben Judah felrepedt és beszüntették a meccset, amit lepontoztak, és így technikai pontozással Clottey nyert (technical decision). W TD 11. Ugyanígy akár D TD (azaz technikai döntetlen) is lehetett volna. Látható a képen, amint véget vetnek a meccsnek, igaz itt Clottey azt hitte, hogy a sérülés miatt leléptetik Judaht, ezért a nagy öröm. Pár perccel később persze ismét örülhetett, hisz ő nyert, csak nem TKO-val sérülés miatt, hanem pontozással. Más kérdés, hogy itt a bíró rosszul látta, ugyanis a sérülés ütéstől keletkezett, de hát az ő szava dönt, és ő azt mondta, hogy vétlen fejelés történt. (Szándékos fejelésnél amúgy diszkvalifikálhatta, vagy meginthette volna a tettest)

• DQ: Diszkvalifikálás. Sorozatos, vagy egy nagyobb szabálytalanságnál, esetleg több intés után történik (elméletileg 3 intés, 3 pontnyi intés a legtöbb, ami kiosztható, a negyediknél diszkvalifikálás, vagy leléptetés lép érvénybe). Mint például, ha valakinek két jóízűt harapunk a fülébe a harmadik menetben, ahogy tette azt minden idők egyik legbotrányosabbá váló visszavágó mérkőzésén Mike Tyson, Evander Holyfield ellenében 1997-ben, ne csodálkozzunk, ha veszítünk. Nem csoda, hogy Mills Lane vezetőbíró DQ-t hirdetett. DQ3. Holyfield nyert (a DQ pontozásos győzelemként vonul be egy ökölvívó rekordjába).
  

• NC: No contest, vagyis meg nem történt mérkőzés. Akkor szokott ilyen lenni, ha nem akarják egy-egy bunyós mérlegét elcsúfítani egy döntetlennel (technikai döntetlen esetén), és így gyakorlatilag törlik az eredményt. Így persze halkan, a bokszoló rekordjának utolsó számaként látható az 1 (vagy adott esetben több NC), ám ez nem ront a bokszoló rekordján. Akkor is NC-t szokás hirdetni, ha valaki győzelmet arat (vagy döntetlenezik), ám megbukik a doppingvizsgálaton. Ez esetben törlik az eredményt (ha NC-t hirdetnek, az mindkét bokszoló rekordjában NC-ként fog állni), vagyis meg nem történtté nyilvánítják.
• Rekord: Egy bokszoló rekordja sok mindent elárul. Győzelmei, vereségei, döntetlenjei, kiütései, és nem túl szokásos esetben az NC-k, vagy ND-k (No decision, nincs döntés, ez kb ugyanaz, mint az NC) számát, amikből szerencsére kevés van, hisz azért a legtöbb meccset nem kell meg nem történt státuszba helyezni. Hogy lássunk egy szokásos rekordot, vagy ahogy mondani szokás, mérleget, itt van Erdei Zsolt karriere számokban: 34-1-0; 18KO. Az első szám mindig a győzelem, a második a vereség, a harmadik a döntetlen. A negyedik lenne, zárójelesen jelezve az NC. Lássunk példát erre is, az örök rosszfiú, és ügyeletes gazember Mike Tyson mérlegében: 50-6-0-2(NC); 44KO.
  
• L: Vereséget jelent (loss). Abban az esetben jelöljük, ha annak a bokszolónak a szemszögéből írjuk a párosítást, aki kikapott. Mindig annak a szemszögéből jelenítjük meg az eredményt, akit előre írtunk. Pl egy világbajnoki meccsen, hivatalosan mindig a világbajnokot írjuk elsőnek, és ha veszít, ha elveszti bajnoki címét, akkor ezt L betűvel és a már korábban írtakkal folytatjuk. Tehát, mikor Erdei Zsolt világbajnok lett, és tudjuk, hogy az uralkodó bajnokot győzte le, az ő nevét hivatalosan a második helyre kellett írni. Két súlyban, két világbajnoki címet szerzett, mindig a bajnok ellen, és sosem megüresedett címért szállt ringbe (ettől még nagyobb tisztelet illeti). Mutatom: Julio Cesar Gonzalez vs Erdei Zsolt L12, vagy L UD 12, tehát Gonzalez vesztett 12 menetben egyhangú pontozással. A másik címszerzése: Giacobbe Fragomeni vs Erdei Zsolt L12, vagy L MD 12, vagyis Fragomeni kikapott 12 menetben többségi pontozással. Minden vereséget így jelölünk, ha KO/TKO/RTD/DQ vereség, akkor is. Pl: Sergio Gabriel Martinez vs Miguel Angel Cotto L RTD 10, vagyis Martinez feladással vesztette el a meccset, mert nem jött ki a 10. menetre. Ennyi.

Nos, azt hiszem a végére értem kedves olvasó. Sok bejegyzésem lesz, ami csak a pontozásról fog szólni, lesz, amikor be is mutatom a mérkőző feleket, lesz, amikor dühöngeni fogok egy-egy rossz vezetőbírói ítélet, és sajnos valószínűleg még többször a pontozás miatt. Mivel magam is pontozóbíró lennék (oké, bocs ezt így enyhén nagyképűség kijelenteni, szakértő sem vagyok, csak egy lelkes, nagyon lelkes bokszrajongó, ezt tisztázzuk), sokat fogok a pontozással és a bírókkal foglalkozni. Remélem, hogy nem kell majd olyan sokat, mert ez azt jelenti, hogy nem hoztak, vagy csak kevésszer hoztak rossz döntéseket. A legjobb az lenne, ha csak dicshimnuszokat tudnék írni, mert olyan jó meccsek következnének a Ring Világában, és a bírók, valamint a menedzserek és promóterek sem szúrnák el a szórakozásunkat. Lesznek régi mérkőzések, lesznek aktuális csaták, lesz, hogy minden menetről külön-külön írok, de lesz, hogy csak összefoglalót adok a meccs képéről. És ki tudja még mi lesz, remélem, sokféle dologról beszámolhatok majd ebben a témában. Sok szép pillanatot, ütést, védést, visszatámadást, elhajlást, ellépést, táncolást, egyenest, horgot, felütést (hadd ne kelljen leírnom, hogy miképp kivitelezik ezeket az ütésfajtákat, ott a gugli komolyan), kombinációt, sorozást, és kiváló meccset, meg ringháborúkat kívánok mindenkinek. Na meg persze igazi, kőkemény, példaként állítható bajnokokat (és a magyar amatőr és profi boksz felemelkedését persze). Bocs a hibákért, remélem én is fejlődök majd, remélem tetszett és tetszeni is fog, és őszintén remélem, hogy sikerül olyanokkal is megszerettetnem a világ legjobb és legkeményebb sportját, akik még nem ismerik. Ha csak egy embernek kedvet teremtek, máris elégedett leszek magammal.

Heó, heó :)