Heóóó!

Hogy milyen mérkőzésekre? Olyanokra, amelyeken két képzett, de legalábbis akaratos, győzni vágyó harcos csap össze, nem pedig levitézlett, kiégett, vagy csak a menedzserek által felfuttatott, érdemtelen, gyenge, bokszot imitáló bohócok. Ezen a napon, 2017.02.25.-én, két, bizonyítási vágytól fűtött, fiatal, feltörekvő, képzett titán készült összecsapni, a Deontay Wilder vs Gerald Washington nehézsúlyú vb címmeccs előprogramjában. Nem hazudok, ha azt mondom, sokkal jobban vártam ezt, mint a főmérkőzést, így figyelmemet kiemelten fordítottam a két remek képességű bunyósra. Ütközetük külön pikantériáját pedig az adta, hogy a nagyváltósúly, betöltetlen IBF világbajnoki címéért szállhattak csatába. Azt már meg sem kéne említenem, hogy Jarrett Hurd a kedvenc fiatal bunyósaim közé tartozik, így az, hogy ráadásul vb címért küzdhetett, csak még jobban felcsigázott.

Nem is olyan régen írtam, a Jermall Charlo vs Julian Williams meccsről, melyet tavaly decemberben rendeztek. Emlékezhetünk, hogy Charlo pont ezt a címet védte akkor, és már ott megemlítettem, hogy nagynak számít ebben a súlyban. Ez olyannyira igaz volt, hogy azóta le is mondott az övről, mert a súlycsoportváltás mellett döntött. Így üresedett meg hát az IBF trónusa, amelyért a ranglista második helyezettje, Tony Harrison, és ugyanezen ranglista harmadikja, Jarrett Hurd szállhatott ringbe.

(Photo: twimg.com)

Tony Harrison (24-1-0; 20KO) utolsó mérkőzésén rendkívül egyoldalú meccsen verte a jó képességű, Siarhei Rabchankát. Minimum szorosabb mérkőzésre számítottam, ám ehelyett kaptam egy csúcsformában bunyózó, végig irányító Harrisont, aki minden menetet behúzott, és végül TKO-val nyert a 9. menetben.

Egyetlen vereségét ugyanilyen formában, 9. menetes TKO-val szenvedte el,  Willie Nelson ellenében. Azóta háromból három győzelem a mérlege, Rabchanka előtt, a korábbi világbajnoki kihívót, Fernando Guerrerót verte TKO-val a 6.-ban. Még 2014-ben szép sikert ért el, a veterán ex világbajnok Bronco McKart ellenében aratott villámgyőzelmet, miután ellenfelét háromszor is padlóra küldte az első felvonásban.

Harrison technikás, képzett bokszoló, remek bal egyenessel. 185 cm magas, 194 cm az ütőtávja. Gyorsabbnak érzem Hurdnél, viszont kisebb nála. Nem a magasságra, hanem a termetre, fizikumra gondolok. 26 éves, és fiatalabb, mint ellenfele, hiszen egy héttel hamarabb született, mint Hurd.

Jarrett Hurd (19-0-0; 13KO) még veretlen, és először Oscar Molina ellen láttam bunyózni. Már rögtön az első menetben meggyőzött, tudatos, remek bal egyenesekkel irányító bokszával, és azzal a szörnyű, hihetetlenül látványos jobb felütéssel, amellyel le is ütötte ellenfelét. A másik veretlen bunyós nagyot küzdött, de Hurd végig fölényben volt, és megmutatta, hogy belharcban is otthon van, kellemetlen és gonosz horgaival, felütéseivel. A tizedikben nyert TKO-val, és én innentől kezdve Jarrett Hurd fan vagyok.

Igazság szerint a Molina meccs előtt robbant be igazán Hurd, ha lehet így mondani, mert addig jobbára ismeretlen volt a ring világának köreiben. Akkor, a szintén veretlen Frank Galarzát ütötte ki, míg Molina után, az utolsó meccsén a volt világbajnoki kihívót, Ionut Dan Iont verte simán, gond nélkül, technikai KO-val. Azért, hogy Hurd nem tökéletes, az kiderült ezekből a meccsekből, mivel gyakran feltűnt, hogy sok ütést beszed, tehát elég szellős a védelme. Az már más kérdés, hogy ezeket alig-alig érezte meg, mivel minden általam látott meccsen nagyobbnak, és erősebbnek tűnt az ellenfeleinél. Így, ha pár hónapja Charlóról is elmondtam, hogy nagydarab nagyváltósúlyban, akkor ezt Hurdnél is ki kell emelnem.

Hihetetlen, hogy Harrisonnak, és Hurdnek, mennyire hasonlóak a paramétereik, hiszen ütőtávjuk, és magasságuk is egyezik. A mérkőzés, és a gála helyszíne, USA, Alabama, Birmingham, Legacy Arena. Nem húzom tovább az időt, Jim Korb vezetőbíró intésére kezdődjék a csata. Gong! 

Taktikusan indul a mérkőzés, mindketten lógatják a bal kezüket, míg a jobbjuk az állukat védi. Hurd látszik mozgékonyabbnak, lábon aktívabb, és olykor törzsből hajlong. Méregetik egymást, mire, mit reagál a másik. Javarészt csak balokat használnak, többször egyszerre ütnek, és Hurdnek van egy látványosabb balosa fejre. Egy alig látható, mégis értékelhető Harrison fogadó bal csapott, nincs benne erő, Hurd irányít. Az első jobb kezes támadást Harrison indítja, de nem talál. Fél perc lehet hátra a menetből, már látom magam előtt, hogy beírom Hurd javára, mikor az ellenfél újra támad, és jobb egyenese azt hiszem, befér fejre a veretlen honfitársa kezei között. Aztán bal egyenes testre, és fejre, ismét Harrison találatai. Így már mindjárt más a leányzó fekvése, vége a menetnek, és úgy érzem, hogy amilyen szoros volt, a jó hajrá miatt Harrisonnak kell adnom. Szoros menet, nem csodálkoznék, ha más, másnak adná, de nálam Harrison, 9-10.

(Photo: boxingnews24.com)

2. menet. Hurd jön előre, bal egyenese talál testre, majd egyet üt fejre is, de nem talál tisztán, ellenfele elhúzza a fejét. Harrison kicsit szabálytalankodik, befogja Hurd fejét, Korb szól is, hogy ezt nem kéne. Tovább döfködik egymást balokkal, majd Harrison kisebb kombinációt pörget, és jobbal fején találja a szöget (vagyis Hurdöt). Rövidesen újabb jobb egyenest süt el fejre, majd még egyet, mialatt Hurd hatástalanul, találatok nélkül jön előre. Harrison körbemozogja, és most remek jobb egyenes fej, bal felütés test kombóval lép be! Bár meg kell jegyezni, hogy utóbbi ütés mélyre csúszott, szép megmozdulás volt. Hurd továbbra is csak balokkal űzi, de legalább most találgat is, majd Harrison bal horga zúg el a levegőben. A felvonás legvégét megint Harrison zárja jobban, hármas ütéskombinációját bal horoggal zárja, szerencséje Hurdnek, hogy ezek jórészt csak kesztyűt értek. Szoros ez is, de ugyanúgy 9-10 Harrisonnak.

3. Szép, és komoly bal egyenes talál fejre Hurdtől a menet elején, majd mikor beindulna, Harrison ellép előle, ő pedig a kötelekre nehezedik. Közel azonos hatékonysággal dolgoznak, zömében balokkal; Hurd felütéssel, nem túl látványosan talál, hajlongva, fejét az ütések elől elhúzva gyalogol előre, majd Harrison jobb egyenes-bal horga sem találja telibe. Hurd tovább jön előre, ellenfele ezúttal bal horoggal, és egyenesekkel is eléri, majd hamarosan ritmust vált, bal-jobb-bal-jobb a ring közepén! Hurd védi magát, de így is be-beférnek ezek az attakkok. Tíz másodpercen belül járunk, Harrison villámgyorsan ritmust vált, jobb horog,  bal felütés, jobb horog, bal felütés, amely sorozatból az utolsó gyönyörűen állcsúcson csattan! Vége is a menetnek, na, ez így végképp nem volt szoros, megint Harrison, 9-10. Hurdnek figyelnie kell, mert nem elég, hogy ő jön előre, Harrison ugyanis remekül kibokszolja eddig, és szebb dolgokat művel; egy-egy ritmusváltással simán megzavarja a kissé egysíkúan támadó ellenfelet. Hurd hátrányban van, többre lesz szüksége, továbbra is neki szurkolok, de egyelőre Harrison a meggyőzőbb.

(Photo: boxingnews24.com)

4. Ismét jobban kezd Hurd, folyamatosan tolja Harrisont, mármint azzal, hogy előrefele mozog. Tony hátrál, de eléggé inaktív, így Hurd áll jobban, bár már várom, mikor fogja megint meglepni őt Harrison. Most. Legalábbis megpróbálja, ezúttal ő támad, Hurd összehúzza magát, és most kissé gyámoltalannak tűnik, bár számomra az egész meccsen túl óvatosnak érződik, még úgy is, hogy ő jön előre, és baljaival piszkálja ellenlábasát. Talán, ha nem csak piszkálgatná, hanem igazán nekilátna, az jobban tetszene, mindenesetre, most jól védte magát, továbbra is őt érzem fölényben. Csak ne tűnne úgy, hogy elhagyja a magabiztossága, mikor Harrison megindul... Hurd folytatja a zakatolást, bal felütése testre talál, bal horga fejre nem, majd Harrison jobb egyenes, bal horog, ezúttal ezek sem tiszták. Hamarosan vége a menetnek, eddig ez volt a legeseménytelenebb, és úgy érzem, ezt most Hurd elvitte. 10-9, de továbbra is úgy gondolom, hogy ettől több kell tőle a folytatásban. De csak kitalálnak, vagy már ki is találtak valamit az edzőjével.

(Photo: roundbyroundboxing.com)

5. Hurd támadóbban lép fel, a köteleknél horgokkal támadja ellenfelét, aki megkísérel közbeverni egy bal horgot. Micsoda gyors csörte, lenyűgöző a két fiú képzettsége. Hű, ebben a menetben megváltozott valami, most sokkal többet ütnek, előhúzzák a jobbosokat is a cilinderből, komoly ütéseket húznak meg mindketten. Harrison sem hátrál, és Hurd is megáll, kap is egy kemény bal felütést bordára, úgy tűnik eljött az ideje, hogy megmutassák egymásnak, ki a keményebb. Bal-jobb egyenes nem talál fejre Harrisontól, és azonnal kap kontrából egy bal horgot a testére! Hurd utánamegy, a kötélnél újra eltalálja riválisát. Tovább tör előre, most Harrison próbál visszaállni az eddigi receptre, hátrál, majd az egyik sarokban fog, hogy megtörje Hurd lendületét. Ijjj, aztán ragyogó jobb egyenest vág be fejre, ráküld egy balost is, erre most nem számítottam, de az ellenfél sem! Ettől még tovább nyomul Hurd, nem akar hátralépni egy picit sem, és mintha Harrisonon a fáradtság jeleit vélném felfedezni. Sokszor nem találnak, mert jól védik magukat, de Hurd az, aki aktívabb, és több ütést visz be. Eljutunk az utolsó másodpercekig, és Hurd, te jó ég, micsoda gyilkos jobb felütéssel veri állon Harrisont! Hú, kissé meg is inog tőle a másik kihívó, azonban hamarosan legongatják a menetet. Hát, ha kérdéses lett volna, hogy kinek adom a menetet, akkor ez ezzel a felütéssel el is dőlt. Hurd, 10-9.

(Photo: boxingnews24.com)

6. Megint Hurd lódul meg, Tony gyors ütésekkel válaszol, amire duplázott jobb horgok érkeznek a másik bunyóstól. Gyömöszölik egymást, a köteleknél Harrison rádől riválisára, és kikacsint a közönségbe, úgy látszik, nagyon jól érzi magát, pedig kemény bal egyenest, és horgot is kapott már ebben a menetben is. Rövidesen Harrison küld el több gyors, váltott kezekkel kivitelezett ütést, de ha talál is, azt nem tisztán teszi, Hurd pedig a fejét csóválja. Hogy azért, mert meg sem kottyant ez a támadás, vagy azért, mert nagyon nem ízlik neki ez a meccs, nem tudom, mindenesetre most kemény bal felütést passzíroz be testre. Ezúttal Harrison betalál, kiváló kontra jobbosokkal operál, majd alapállást váltva, pazar hátsó bal egyenessel jön el a kötelektől. Mindkét srác a legjobbját nyújtja, és mindent bevet a sikerért. Úgy tűnik, a nagyobb darab Hurdnek vannak keményebb ütései, de ismét Harrison a hatékonyabb, kemény bal horga talál, majd beszorítja ellenfelét a sarokba, aki remekül védi magát fedezékkel, és hajlongással, így nemigen kap ütést az éles helyzetben. Sőt, még bólint is Harrisonnak, ezek szerint mindkettejüknek tetszik, ami történik, örülök, hogy velem együtt ők is jól szórakoznak. A menet végén Hurd talál többször, és ő támad, nagyon nehezen pontozható ez a felvonás. Azt hiszem, Harrisonnak adom, de tényleg nagyon szoros volt. 9-10.

(Photo: boxingnews24.com)

7. Hurd határozott balokat lődöz, és úgy egy percen keresztül a kezében van a menet, egészen Harrison jobb egyeneséig. Találata után, és ez egészen az előző menetig nem volt megszokott, Hurd behátrál, és védekezni kényszerül, most Harrison az, aki előre tör. Ó, viszont most Hurd felveszi a kesztyűt, közelről, kis gonosz horgokat, valamint az akció további részében pusztító nagy ütéseket visz be jobbal! Ilyenkor látszik, milyen ereje van riválisával szemben. Hurd most nagyon átvette az irányítást, Harrison próbálja kivonni magát, de Hurd elszántan tapad rá, és próbálja még jobban meggyötörni. Harrison visszatámad, de ütései ezúttal is hárítva vannak, Hurd pedig megint keményebben és pontosabban ver közbe, így Harrison megint meggörnyed a bombáktól. Borzalmasan kemény, fájdalmas, fejre mért bal horoggal búcsúzik Hurd, ez egyértelműen az ő menete, 10-9. Harrison eléggé elkínzottnak tűnt, láthatóan fárad, talán eljöhet végre Hurd ideje, de továbbra is nagyon kell koncentrálnia, ha le akarja győzni ezt a kiváló ellenfelet.

8. Mialatt Hurd tereli az ellenfelet, jó horga akad be, míg Harrison felütése elszáll, ám ezt követően ő is villan, és kemény bal csapottja után jól lép el egy jobbos elől. Két jobb egyenest fejre, egy balost testre visz be a hátráló Harrison, Hurd viszont megállás nélkül jön előre, és nem sokkal később pokoli kemény jobbost robbant riválisa fején! Meg is sorozza, bal felütése keményen landol testen, Harrison pedig int, hívja őt, de ezt most inkább kínjában, semmint örömében teszi. Harrison képtelen tovább hátrálni, és elmozogni, Hurd kegyetlenül ostromolja horgokkal és felütésekkel, belharcban most alaposan helybenhagyja a másikat! Aki viszont olajat akar önteni a tűzre, és megint hívja, ingerli, hergeli Hurdöt, hogy az ne hagyja abba. Látszik, hogy nem adja fel, de ezek megint csak nem őszinte mozdulatok. Hurd is fáradt, ez egyértelmű, de nem annyira, mint Harrison, aki most láthatóan gondban van, hatalmasat küzd, de Hurd nem vesz visszább, nagyon rátaposott a gázpedálra, többször is betalál, legkeményebb ütése egy jobb felütés állra, Harrison kósza válasza hatástalan, és védve is. 10-9 Hurd, forrósodik a talaj Harrison talpa alatt, de még mindig el tudom képzelni, hogy képes megújulni.

(Photo: boxingjunkie.usatoday.com)

9. Folytatódik Hurd nyomulása, összekapaszkodásnál is ütöget, száll is a víz az ellenfél fejéről. Jó testütés Harrisontól, de Hurd ott van a nyakán, nagy jobb felütése zúg most el, majd több kisebb találatot beszed, de ezekkel újfent épphogy csak sikerül feltartóztatni. Aztán most még több Harrison találat, Hurd a köteleken nyújtózik egyet, nocsak, talán eljöhet Harrison feltámadása? Ahogy ezt a kérdést felteszem magamban, kap egy kemény felütést az állára! Aztán eldob egy bal horgot, Hurd azon nyomban egy ugyanilyennel talál, majd rohamoz tovább, Harrison szokás szerint hátrál. Kőkemény bal, majd egy jobb is befér Hurdtől, most már egyre nagyobb a fölénye, de, hogy ellenfele nem adja meg magát, arról egy szóló jobbosa tanúskodik. Harrison balokkal próbálja feltartani, de Hurd szinte mindig elhúzza a fejét, aztán összeütnek, ismét érezhető, hogy Hurd találata landolt súlyosabban. Úristen, aztán ez nemhogy súlyos, de egyenesen letaglózó: óriási jobbos gyűrődik Harrison fejébe, aki azonnal eldől, ez az első padló a meccsen! Számolni kell Harrisonra! Viszonylag gyorsan felül; már hétnél jár a bíró, 9, mire feláll, de feláll, Harrison talpon van, a bíró kérdezgeti, ő elcsigázott arccal válaszol, folytatná, de közben, mialatt beszél, kiesik a szájából a véres fogvédő. Nem! Vége! A bíró nem engedi tovább! Hurd a ring közepén a földre térdel, és örömében magasba emeli a kezeit, óriási harcot nyert meg, véleményem szerint hátrányból jött vissza, nagyot küzdött! Volt olyan periódusa a meccsnek, több is, mikor nem mertem volna a győzelmére fogadni. Harrison bágyadtan, és csalódottan járkál, viszont nem vitázik az ítélettel, látszik, hogy irtózatosan elfáradt. Őt sokkal jobban megviselte ez a meccs, mint a nagyobb ellenfelet.

(Photo: boxingnews24.com)

A kommentátorok mintha vitatnák a leléptetés jogosságát, de nekem kétségem sincs afelől, hogy Jim Korb bíró helyesen járt el! Az a helyzet, hogy az előző menetekben is súlyos ütéseket bírt ki Harrison, és ezután a leütés után jött volna a java, aminek kár, és felesleges lett volna kitenni. Így van jól, ahogy van! Óriási meccs volt, nekem nagyon tetszett, a végeredmény Jarrett Hurd győzelme, a kilencedik menetben TKO-val.

Nem tudom eldönteni, hogy Hurdnek, és edzőjének ez volt-e a terve, hogy egy ennyire tudatos, és óvatos bunyóval felőrlik az ellenfelet, mert, ha igen, akkor ez briliáns, és pazar módon ravasz taktika volt. Viszont, ha nem egészen így tervezték, akkor (és amúgy is) Hurdnek még nagyon sokat kell fejlődnie, mert a meccs korai periódusában akadtak gondjai. Persze a gondokat egy remek, technikailag kifogásolhatatlan ellenfél okozta, de személy szerint a hatodik menet körül nem gondoltam volna, hogy ennek így lesz vége, vagy, hogy Harrison ennyire elfárad, és kiengedi a kezéből a meccset. Bár, így utólag belegondolva az ötödikben némileg láthatóvá vált az erőkülönbség, és sokakban felsejlhetett egy ilyesmi végkifejlet, mert ott nagyon átszaladt rajta egy ütés. De megmondom őszintén, ezt nem gondoltam volna.

(Photo: dailystar.co.uk)

A pontozásról

Érdekes, és ritka, ha egy meccset kétszer is lepontozok, ám most ezt tettem. Ezt azért tettem meg, mert a hivatalos ítészek eredményei eléggé eltértek az enyémtől, noha nem vészesen, de kíváncsi voltam, miként látom majd másodszorra. Nos, először a nyolc menet alapján Harrisont láttam jobbnak 5-3 arányban. Ekkor nekiadtam az első négy menetet... Második nekifutásra, mivel nagyon szorosak voltak a menetek, a negyediket Hurdnek adtam, így másodszorra már 4-4 volt a részeredmény a nyolc lebokszolt menet után. Ennek valahol örülök, mert így legalább az egyik hivatalos pontozóval egyet tudok érteni, aki így látta, viszont a másik kettő két ponttal, vagyis 5-3-ra Hurdöt látta jobbnak. Kiderítettem, hogy az első menetet adták neki, viszont jobban örülnék, ha egyvalaki Harrisont látta volna jobbnak, ugyanilyen arányban. Nem tartom nagy hibának, mert még egyszer mondom, akadtak nagyon szoros, nehezen eldönthető menetek, de így kissé túlzottan Hurd felé látom billenni annak a bizonyos mérlegnek a nyelvét. Gratulálok mindkét srácnak, bebizonyították, hogy remek bokszolók, és egy újabb kedvencem vált világbajnokká, csupa öröm. Továbbra is mindent bele, Hurdnek hosszú, és eredményes bajnoki karriert, Harrisonnak pedig sikeres visszatérést, és újabb bajnoki megmérettetéseket kívánok, egyértelműen úgy érzem, hogy képes lehet világbajnokká válni. Szívesen látnám Julian Williams (nem bajnok), vagy Jermell Charlo ellen (a már említett Jermall testvére, csak ő a WBC világbajnoka).

Pontozásom:

• 1.:  9-10
• 2.:  9-10
• 3.:  9-10
• 4.:  9-10 (másodszorra 10-9)
• 5.:  10-9
• 6.:  9-10
• 7.:  10-9
• 8.:  10-9
• 9.:  TKO
• 10, 11, 12: ----

Össz: 75-77 Harrison (másodszorra: 76-76)

Hivatalos pontozás:

• David Hudson: 77-75 Hurd
• Alex Levin: 77-75 Hurd
• Ron Moon: 76-76

Az új, nagyváltósúlyú IBF bajnok tehát Jarrett Hurd! Köszönöm, ha elolvastad, remélem tetszett. Ha minden jól megy, következő bejegyzésem egy igazi ring-thrillerről fog szólni, ugyanerről a gáláról. Szeasztok!