Sziasztok!
(Ezt a beharangozót még a mérkőzés előtt kezdtem írni, de sajnos egyéb teendőim miatt nem tudtam időben befejezni. Így mielőtt utólag írnék a meccsről, megosztom veletek a már elkészült verziót, mert nincs szívem kitörölni, ahhoz túl sokat dolgoztam vele.)
Ha létezik az országos egyes kifejezés a bunyóban, akkor ezt Golovkin összes meccsére rásüthetjük. A vitathatatlan világbajnok úgy robogott át az ellenfelein, mint egy tank, és senkinek nem kegyelmezett, mindenkit kiütött, mióta világbajnok. Három, pontozásos győzelme olyan rég volt, hogy már senki sem emlékszik rájuk, így ebből kiindulva, erre a meccsére is azt mondanám, hogy tuti tipp egyesre venni, és a kazah ismét győzni fog. Valljuk be, ha nem így lesz, az az év talán legnagyobb meglepetése lesz. De azért ne együk olyan forrón a kását, mert a ring ellentétes sarkában nem akármilyen ellenfél fog várni rá.
forrás: trbimg.com
Daniel Jacobs (32-1-0; 29KO), gazdag amatőr múltat tudhat maga mögött. Megnyert négy New York Aranykesztyű bajnokságot, Junior Olimpia nemzeti bajnokságot, 19 évesek és az alatti nemzeti bajnokságot, több PAL (Police Athletic League) nemzeti bajnokságot, és több Nemzeti Aranykesztyű Bajnokságot is. Amatőr rekordja 137 győzelem és 7 vereség volt.
Debütálására a boksz egyik szentélyében, a Las vegas-i MGM Grandben került sor, méghozzá a Floyd Mayweather vs Ricky Hatton szupermérkőzéssel fémjelzett gálán. Jacobs hipergyorsan dűlőre vitte a dolgokat, hisz mindössze 29 másodpercet töltött a ringben, Jose Jesus Hurtado ellen. Egyébként ezen a gálán vívta élete második meccsét, Danny Garcia. Érdekes, miként keresztezi egymást az emberek élete, vagy sorsa, és az ilyen visszatekintésekből látszik, miként képesek egyesek kitartó munkával feltörni, csúcsra érni, és elérni, hogy a gála első, második, harmadik párosításáról a gála utolsó, vagyis főmeccséig jussanak. Így, vagy hasonlóan van ez minden arra érdemes sportolóval, így Mayweatherrel, Hattonnel, Garciával, és Jacobsszal is. Aztán ki tudja, ki, vagy kik tűnnek fel ezúttal a Golovkon-Jacobs előprogramjában? Talán már most elcsíphetünk pár mozdulatot azoktól, akik a jövő bajnokaiként fognak tündökölni.
Jacobs tehát elindult az úton, és első kilenc meccsét kiütéssel zárta le! A 10. végigment, de egyhangú pontozással hozta azt is, Emmanuel Gonzalez ellen. Fejlődése közben az ellenfelek is keményedtek, újabb 5 KO után, 8 menetes pontozással nyert, majd egy 8. menetes TKO után elérkezett első címmeccséhez a betöltetlen WBO NABO címért, középsúlyban. Ellenfele a Contender boksz-valóságshowból ismert, később világbajnoki címet szerző, Ishe Smith volt. A meccset 2009-ben rendezték, és pontozással ért véget. A győztes Jacobs lett, és azért éreztem fontosnak kiemelni az évet, mert az amerikainak azóta sem volt az utolsó gongig tartó mérkőzése! Ebben a tekintetben igencsak hasonlít kazah vetélytársára.
Két KO győzelemmel és egy szűk évvel később, Jacobs megkapta élete első lehetőségét, hogy világbajnokká váljon. A "Miracle Man", vagy "The Golden Child" becenevű bunyós a WBO betöltetlen középsúlyú címéért versenghetett, az akkor 16-0-0 mérlegű, orosz Dmitry Pirog ellen. A vegas-i meccsen Jacobs vezetett a pontozóknál, ám általános megdöbbenésre Pirog megrendítette, és az 5. felvonásban TKO-val vette el a veretlenségét! Érdekesség, hogy három címvédés után, Pirog 2012-ben 20-0-0; 15KO mérleggel vissza is vonult az ökölvívástól...
A Pirog elleni vereség:
forrás: cnn.com
A csodát ezúttal tehát nem a Miracle Man szolgáltatta (legnagyobb csodáira, melyeket a magánéletben ért el, kicsivel később került sor, erről lentebb olvashatsz), de nem nyalogatta sokáig a sebeit, és hamar visszatért, hogy egy sor könnyed győzelmet aratva elérje, hogy újfent világbajnoki csatában lehessen része. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár tényleg világbajnoki mérkőzés volt, a WBA betöltetlen címéért zajlott. Egész pontosan a WBA rendes, vagy normál világbajnoki címéért. Ekkor ugyanis a szervezet az igazi bajnokot, Gennady Golovkint úgynevezett szuper bajnoki státuszba helyezte, magyarán továbbra is a kazah számított a középsúly legjobbjának, csak hát a szervezet úgy döntött, kinevez még egy bajnokot. Sokan nem szeretik ezt, hisz milyen már, hogy egy szervezeten belül két bajnok van (nem beszélve az interim, vagyis ideiglenes bajnokról), de az a helyzet, hogy ez sokaknak jó, hisz amíg a szervezet pénzt kap a címmeccsekért, addig egy újabb ember tudja elmondani magáról, hogy világbajnok... Csak hát ilyenkor mindig van egy "de". De a szuperbajnok, tehát az igazi bajnok, az bizony nem más, mint Gennady Golovkin. Ellenben, ha a felek is úgy akarják, lehetőség van tisztázni az erőviszonyokat, vagyis a rendes bajnok kihívhatja a szuperbajnokot (az interim pedig kihívhatja a rendes, vagy más esetben a szuper bajnokot). Ezeken a meccseken kiderül, hogy a szuper bajnok érdemes-e továbbra is erre a titulusra, és az is, hogy hol is van hozzá képest a rendes bajnok. Mivel két világbajnok csap össze, ezek a párosítások már nem is hangzanak olyan rosszul... Igaz?
Nos, tehát ahogy írtam, Jacobs megkapta a lehetőséget, és ha máshonnan nem, hát a mérlegéből kitalálhattátok, hogy élt is vele. A WBA rendes világbajnoki címét 5 menetben, TKO-val szerezte meg, legyőzöttje Jarrod Fletcher volt.
Első címvédése majdnem végigment, hisz már csak 48 másodperc volt hátra, mikor technikai KO győzelmet aratott Caleb Truax felett. A korábbi világbajnok, és Contender győztes, akkor épp USBA bajnok, Sergio "Latin Kígyó" Mora érkezett a második címvédésre, akivel kissé kurtán és furcsán sikeredett találkozót vívtak.
Jacobs vs Mora I:
forrás: 365dm.com
Az első menet egész változatosan alakult: Jacobs esélyeshez méltón leütötte az ex bajnokot, azonban kitámadva belenézett egy ütésbe, és ő is a földre került! A második menetben kiderült, hogy a pillanatnyi zavar tényleg csak átmeneti volt, és Mora újra rácsodálkozhatott a ringpadló készítő mesterek művészetére. Olyannyira megcsodálta, hogy még a bokája is belesérült, így képtelen volt folytatni a csatát. A végeredmény egy 2. menetes TKO lett, és jöhetett is a következő címvédés.
A 32-0-1; 23KO mérlegű Peter Quillin személyében Jacobs addigi legveszélyesebb és legnagyobb nevű ellenfelét tisztelhette, és ez egyúttal óriási lehetőség is volt a számára. Quillin korábban a WBO középsúlyú világbajnoka volt, és érdekes, hogy címét nem vesztette el, "csupán" sportpolitikai okok miatt lemondott róla. Jól gondoljátok, nem fogunk belemenni a dolog miértjébe, a lényeg, hogy Quillin cím nélkül, de ugyanakkor vesztes világbajnoki meccs nélkül is érkezett, és szerintem legalább tiszteletbeli bajnoknak számított. A mérkőzés szikrázóan keményen alakult, és villámgyorsan, 1 perc 25 másodperc alatt véget ért! Jacobs egy tiszta és kőkemény jobbossal rendítette meg a másik amerikait, akit Harvey Dock mérkőzésvezető úgy vélem nagyon helyesen, rövidesen le is léptetett. Jacobs karriere legnagyobb és legfontosabb győzelmét aratta, és még egyszer ki kell emelnem, erre kevesebb, mint másfél percre volt szüksége!
A Quillin elleni diadal (3 kép):
forrás: bleacherreport.net
forrás: boxingnewsonline.net
forrás: googleusercontent.com
Jacobs azóta egyszer bokszolt, a Sergio Mora elleni, eléggé értelmetlennek tűnő visszavágón. Noha kedveltem Morát, ezúttal úgy tűnt, szívesebben csinálna bármi mást, csak bokszolnia ne kéne. Igaz, így is kibírt 7 menetet, de ennyi volt, akkor vége is szakadt az egyoldalú küzdelemnek.
Jacobs vs Mora II:
forrás: webnode.com
Daniel Jacobs 30 éves, normál alapállású, 183 magas, ütőtávja 185 centi. Vb meccs mérlege 5-1-0; 5KO, még akkor is, ha mind az öt sikerét csak normál, rendes, vagy más néven reguláris vb meccsen aratta is.
Nagyon ritka, hogy kiemelem, mennyire illik, vagy nem illik egy bokszolóra a beceneve, ám most mégis ezt teszem. Jacobs teljes mértékben megfelel a Miracle Man becenévnek, számomra pedig olyan, mint egy szuperhős, a képregények lapjairól. Azzal a lényeges különbséggel, hogy ő a valóságban ért el akkora csodákat, amekkorákat a képregények hasábjain láthatunk, mondjuk Pókembertől. Nem véletlenül nem lépett ringbe a Pirog vereséget követő két győzelme után (2011.03.05-2012.10.20.). Az ok szörnyű volt, ugyanis súlyos betegséget, csontrákot állapították meg nála, így nem csak a pályafutása, de az élete is veszélybe került. Azonban Daniel, a Csodák Embere, vagy Csoda Ember, nem az a fajta, aki feladná, és küzdött is, hiszen a műtétek után legyőzte élete legnagyobb ellenségét! Megerősödve tért vissza a ringbe, és érte el legnagyobb győzelmeit. Túljutva a veszedelmen, úgy vélem, akkora lelki erővel rendelkezik, hogy semmi és senki nem rettentheti meg a ringben, legyen az Golovkin, Tyson, Deadpool, Hihetetlen Hulk, vagy bárki más.
A betegség utáni visszatérés: Josh Luteran röppályára állt ellene:
forrás: zimbio.com
Ha Jacobsról elmondtam, hogy gazdag amatőr múlt áll mögötte, akkor ez ellenfelére hatványozottan igaz. Gennady „GGG” Golovkin (36-0-0; 33KO) kiváló sikereket ért el az amatőrök között, és egy sor későbbi, profi világbajnokot is megvert (ahogy ez természetes a nagy amatőr múltú bunyósoknál).
2000-ben kisváltósúlyúként nyert junior világbajnokságot Budapesten. 2002-ben Ázsiai Játékok tornát nyert nagyváltósúlyúként, Busanban. 2003-ban már középsúlyban (innentől ebben a súlyban versenyzett) nyerte meg a vb-t, olyan nagyágyúkat verve, mint Matt Korobov, Andy Lee, Lucian Bute, Yordanis Despaigne, és Oleg Mashkin. 2004-ben Ázsia bajnok lett a Fülöp-szigeteki Puerto Princesában. Szintén 2004-ben, Athénban ezüstérmet szerzett az olimpián, miután az elődöntőben legyőzte Andre Dirrellt, ám a döntőben kifogott rajta az orosz Gaydarbek Gaydarbekov. Amatőr karrierét páratlan, 345 győzelemmel, és mindössze 5 vereséggel hagyta maga mögött.
Nekünk, magyaroknak érdekes lehet, hogy egy ismert magyar felhozóember, Balogh Gábor, alias „Rocco” ellen debütált a profik között a németországi Düsseldorfban. Hamar, alig másfél perc alatt végzett. Német székhelyét, hátterét és meccseinek színhelyét később a tengerentúlra és más európai helyszínekre cserélte.
Szintén csak érdekességképpen jegyezném meg annak a három férfinak a nevét, akik véghezvitték azt a dicsőséges tettet, hogy kibírták ellene az előírt menetszámot. A 9. meccsén Mehdi Bouadla, 11. ellenfele, Ian Gardner, és 13. legyőzöttje, Amar Amari egyaránt 8 menetet húzott ki ellene. Azóta mind a 23(!) meccsét KO-val nyerte, amelyből 18 volt világbajnoki (interim és reguláris meccsekkel együtt).
GGG első címmeccse a WBO Inter-Continental övéért zajlott, John Anderson Carvalho ellen. Már itt is látszott, milyen jó bal keze van a kazahnak. Az első menetben szinte csak ballal ütött, és leginkább egyenesekkel terelte ellenfelét. A másodikban is a bal kéz volt a főszereplő, amellyel egy fejre mért felütés formájában csapta meg először igazán keményen riválisát, aki rögtön rükvercbe kapcsolt. Golovkin nyomás alá helyezte, és szépen, megnézve, hogy hova üt, űzte a brazilt. Újabb és újabb ütései találtak, többször is bal felütéssel fejre, és testre, ám ekkor már a jobbját is elengedte. Aztán az újra és újra elmenekülő Carvalho számára ismét a bal felütés bizonyult végzetesnek, miután előbb testre, majd rögtön fejre is kapott egyet-egyet, így hamar padlón találta magát. Még felállt, de Raul Caiz Sr leléptette, hisz gyorsan kiderült a két bokszoló közötti különbség. Golovkin ezzel a 17. meccsén megszerezte első címét. Nem ez volt az utolsó.
Carvalho ellen:
forrás: boxinggu.ru
Milton Nunez ellen egyetlen menet leforgása alatt kaparintotta meg a WBA interim vb övét, majd már rendes világbajnoknak mondhatta magát. Első igazán híres áldozata egy ex bajnok, Kassim Ouma volt, egy Panamában megrendezett mérkőzésen. Az USÁ-ban a lengyel Grzegorz Proksa ellen debütált, amit a véres, Gabriel Rosado elleni siker követett. Nobuhiro Ishidát Monte Carlóban ütötte ki a ringből, Matt Macklint szintén 3 menetben törte össze.
A Rosado elleni vérfürdő (2 kép):
forrás: thesweetscience.com
forrás: boxingnewsonline.net
Brutális erejétől jobbra-balra dőltek a kihívók, akik olykor rávilágítottak a kazah védekezésbeli hiányosságaira, amelyből az is kiderült, igencsak bírja a pofonokat. A nagyágyúk elkerülték, de remek képességű bokszolók álltak ki vele, akiket valósággal fergetegként söpört el. Miután mindössze 3 menetre volt szüksége Daniel Geale eltüntetésére, a Marco Antonio Rubio elleni, 2 menetnyi mészárlás után már a WBC interim címe is ott díszelgett a derekán. Ezalatt, a WBA szuper bajnoki státuszba helyezte, és régóta birtokában tudhatta az IBO övet is.
Az egyik kedvenc képem. Curtis Stevens döbbenete, miután megérezte a kazah elemi erejét:
forrás: ytimg.com
Ahogy múlt az idő, egyre gyakrabban hallhattunk a Saul „Canelo” Alvarez elleni mérkőzésről, amely minden szurkoló számára álommérkőzésnek tűnt. Ez úgy jött szóba, hogy Alvarez megszerezte a WBC világbajnoki címét középsúlyban, így adta magát az ötlet, hogy az ideiglenes címet viselő Golovkinnal csatázzon. Alvarez sokunk számára nem épp szimpatikus módon dobta a címét, és visszament nagyváltósúlyba, így az igazi WBC vb cím is Golovkinhoz került. (Azóta szerencsére a Canelo elleni dolgok kecsegtetőre fordultak, de ez már egy későbbi történet, melyet ennek a beharangozónak az írásakor még nem tudhattam. Erről a témáról egy jövőbeli bejegyzésben értekeznék.)
Martin Murray mindenkinél tovább, 11 menetig húzta ellene, mire TKO vereséget szenvedett; teljesítménye még úgy is megsüvegelendő, hogy nem volt képes kárt tenni Golovkinban. Az IBF világbajnoki övet David Lemieux ellen szerezte meg, egy nagyon sima mérkőzés 8. menetében.
Murray strapabíróbb volt, mint addig bárki:
forrás: tsmplug.com
A Lemieux elleni diadalmenet (2 kép):
forrás: dailymail.co.uk
forrás: dailymail.co.uk
A váltósúlyú világbajnok, Kell Brook ellen, aki feljött Golovkinhoz középsúlyba, már a WBC hivatalos bajnoki címét is kockára tette (a WBA övet nem, ők nem ismerték el bajnoknak Brook-ot, ami röhej). Az angol pazar támadásokat vezetett, és szoros küzdelemre kényszerítette a nagyobb ellenfelet, de ő sem bírt a kazah erejével, így az 5. felvonásban véget ért a mérkőzés. Bár rövid ideig tartott, ez a klasszikus, váltó vs középsúlyú bajnoki csata volt a legkeményebb, Gennady karrierében. Ez volt az utolsó mérkőzése, és így érkeztünk el ehhez az ütközethez, melyet a New York-i Madison Square Gardenben fognak megrendezni.
Golovkin vs Brook
forrás: mirror.co.uk
Golovkin normál alapállású, 34 éves, 179 cm magas, és 178 cm ütőtávval rendelkezik.
Gennady, és a gyűjteménye (WBC/WBA/IBF/IBO):
forrás: thesun.co.uk
Kijelenthető, hogy egyikük sem találkozott még olyan kemény, és veszélyes bokszolóval, mint amilyennel most fog (Jacobsnak Quillin és Pirog, Golovkinnak Lemieux és Brook volt hasonló). A rutin természetesen GGG mellett áll, de a nagyobb bizonyítási vágy talán Jacobs győzelmét jósolja. Két mentálisan erős, bátor, robbanékony ökölvívó fog egymásnak feszülni a Gardenben, és nagyon kíváncsi leszek, mi fog történni, ha Jacobs a sokszor szellős fedezéken rést találva, úgy istenigazából eltalálja a kazahot. Nagyon érdekel, mennyire fogja bírni ez ellen a dinamikus, borzasztó ütőerejű kihívó ellen az ütéseket, mert ilyen kaliber ellen még nem volt tesztelve. Ugyanez a kérdés a másik oldalról is érdekel, mivel Jacobst anno Pirog idő előtt állította meg. Azóta sok mindenen ment keresztül, és hihetetlenül sokat fejlődött, nem beszélve arról a lelki pluszról, ami szintén a neve mellett szól, mióta felülkerekedett a betegségén.
A tippem Golovkin győzelme, egy nagyon kemény, végletekig hajtós, kiegyenlített mérkőzésen. Ha KO/TKO lesz, azt csak a meccs utolsó harmadában tudom elképzelni. Remek, kemény mérkőzésért szorítok, ahol remélhetőleg mindkét bunyós megcsillantja a tudását, és próbára teszi a másik képességeit. Mindent bele bajnokok!
