Heó!
Végre eljutottam odáig, hogy írjak magáról a mérkőzésről is, melynek beharangozóját előző bejegyzésemben olvashattátok. Röviden tehát, Denis Lebedev, aki a WBA/IBF szervezetek cirkálósúlyú bajnoka, tette kockára IBF címét Murat Gassiev ellen. Számomra rejtély, hogy miért nem mindkét övért küzdöttek, de alighanem ez volt a szerződésben, amolyan biztonsági okokból, ha Gassiev győzne. Így a kecske is megmaradna, meg a káposzta is jóllakna... vagy fordítva.
A nyitó etapban a címvédő lépett fel támadólag, a fiatal Gassiev mintha kissé megilletődötten kezdte volna a harcot. A bajnok irányított, és kétség sem férhet hozzá, hogy viszonylag mozgékony fellépésével, és egyeneseivel, valamint kettes-hármas ütéseivel elvitte az első két felvonást. Gassiev kissé ráérősen, és amúgy teljesen nyugodtan cammogott, és amit előre sejtettem, bizony kissé nyitott fedezékkel kapta az ütéseket. Ezek azonban semmiféle hatást nem gyakoroltak rá, mintha csak valami pehelysúlyú, és nem a cirkálósúly egyik legnagyobb ütője püfölte volna a fejét.
Gassiev ezek mellett persze benne volt a meccsben, ő is támadott, azonban esetében látványos javulásról a harmadik menettől beszélhetünk. Innentől aktívabban vette ki a részét a harcból, több egyenest ütött, és szembeötlően megmutatta, hogy ő az erősebb. Egyszerűen látszott az erőben felé billenő mérleg nyelve. A menetek nyitottak és szorosak voltak, ám érezhető volt, hogy a dolgok megváltoztak a kezdetekhez képest. Ugyan állítom, hogy Lebedev talált többet, de az a pusztító erő és energia, amit a mindössze 23 éves kihívó képviselt, szembeötlő volt.
A meccs legszebb pillanata az ötödik menetben jött el. Az irányítást magához ragadó Gassiev kemény testütésekkel kezdett dolgozni, és egyszer csak remek ütemben, az ellenfél mozgása közben vitte be gyilkos erejű bal felütését bordára. Lebedev azonnal lement, elgyötört arca fájdalomról tanúskodott, de ő nem az a fajta, aki ennyitől megadja magát, különösen úgy nem, hogy a csarnok nagy többsége neki szurkolt (legalábbis azt hiszem ő volt a népszerűbb honfitársai körében). A bajnok felkelt, és a felvonás hátralevő részében jól tartotta a távolságot, túlélésre játszott, így nem kapott olyan verést, ami talán várható lett volna.
A következő két körben úgy láttam, hogy a továbbra is sokat mozgó bajnok a jó távolságtartásának és aktív ütésindításainak, ritmusváltásainak köszönhetően jobb volt. Gassiev továbbra is rohamozott és keményeket talált, de véleményem szerint ezúttal Lebedev mennyiségileg felülmúlta őt. Más kérdés, hogy ütései elképesztő módon, szinte lepattantak Gassievről!
Nem tudom, miből van ennek az Iron becenevű kihívónak a feje, de hogy minimum kőből az biztos. Olyan kemény ütéseket szedett be, amiktől mások tántorogtak, vagy padlóztak volna, neki meg pusztán egy-egy elismerő bólintás volt a reakciója a kemény találatok nyomán. Illetve volt még más reakciója is: sokkal keményebbeket adott, mint kapott! Úgy vélem Lebedev továbbra is több találatot vitt be, és nagyot harcolt, mozgott, voltak ritmusváltásai, amikkel akár háromszor-négyszer is eltalálta a kihívót, de egyszerűen nem találta a megoldást. Gassiev fizikailag, és az ütések kivitelezésében egyaránt hihetetlenül erős. Egész egyszerűen átgyalogolt a bajnokon, aki folyamatosan sokat mozgott és ütött, és talált, de Gassiev nem akart leállni, sőt hátrálni, vagy egyáltalán egyet-kettőt hátralépni sem. Egyfolytában jött előre, mint egy mozdony (vagy egy tank, hogy a beharangozóban felfedett asszociációmnál maradjak), és nem hagyta nyugodni Lebedevet.
A meccs előtt valahogy megéreztem, hogy ez a perzselően kemény, energikus, csupa erőtől duzzadó fellépés, ez a megalkuvást, és pillanatnyi visszavonulást sem engedő taktika vezetheti sikerre Gassievet. Az ötödik menet óta, gyakorta lehetett látni, hogy testbombái nyomán összehúzza magát a bajnok, aki óriásit küzdött, és csak azért sem csuklott össze többet. A menetek kiegyenlítettek, szorosak, és nehezen eldönthetőek voltak, mert általános képük úgy nézett ki, hogy Lebedev talált többet, viszont a fajsúlyosabb ütéseket a kihívótól láttuk, akinek lenyűgöző volt az erődominanciája. És sajnos előjött Lebedev "bokszbetegsége" is, mivel a szemei szépen felduzzadtak a hajrára (na, nem olyan durván, mint anno Guillermo Jones ellen, de semmiképp sem nevezném matyó hímzésnek, amúgy egyik bunyós ábrázatát sem).
És hogy ne tűnjön úgy, hogy a bajnok csak simogatta, igenis volt olyan ütése Lebedevnek is, ami tisztán, kőkeményen talált, amitől pár tizedmásodpercre Gassiev is gondolkodóba esett, de nem, nem és nem, akkor sem torpant meg! Pedig az egyik beszedett ütés nyomán, bizony sok más ember felborult volna. De ő nem. Ő talpon maradt, és folytatta a küzdelmet. A másik tank, a bajnok sem hátrált, így egy remek, küzdelmes menetekkel átszőtt, borzalmasan kemény, harcias mérkőzést láthattunk, egy fantasztikus záró felvonással, amit ide is, oda is lehetett adni (nem csak az utolsó, hanem minden menet pazar és élvezetes volt).
A heroikus küzdelem lezárultával hamarosan jöhetett az eredményhirdetés.
A saját pontozásom:
Denis Lebedev vs Murat Gassiev
- 1.: 10-9
- 2.: 10-9
- 3.: 9-10
- 4.: 9-10
- 5.: 8-10
- 6.: 10-9
- 7.: 10-9
- 8.: 9-10
- 9.: 9-10
- 10.: 9-10
- 11.: 10-9
- 12.: 9-10
Összesítve: 112-115 Gassiev
Nálam tehát a kihívó Gassiev nyert. Lássuk a hivatalos pontozást:
- Alexander Kalinkin: 112-116 Gassiev
- Pawel Kardyni: 114-113 Lebedev
- Joseph Pasquale: 111-116 Gassiev
Tehát, megosztott pontozással, 12 menet után, a győztes, és ezzel a cirkálósúly új IBF világbajnoka: Murat Gassiev!
Teljes joggal, és megérdemelten aratott sikert ez a sziklakemény (bocsánat "Vas" kemény) fiatal harcos. Még a pontozással is elégedett vagyok, mert az is mutatja, milyen szoros meccs volt, és igen, lehetett úgy is látni, hogy Lebedev több találata volt meggyőzőbb. Engem azonban, és még sok más szurkolót, az ifjú Gassiev győzött meg.
Kérdés, hogy mi lesz most Lebedevvel, aki maradt a WBA bajnoka, de veresége után úgy lenne helyes, ha a következő alkalommal szintén egy nagyon kemény riválist kapna kihívójául, mert láttunk már olyat, hogy egy szervezet megfoszt valakit bajnoki címétől, akár egy nem címmeccsen történt vereség után is, vagy pedig kötelező címvédést írt ki neki az első számú kihívó ellen. Személy szerint szívesen megnéznék egy visszavágót is, természetesen immár Lebedev WBA címéért is, egy címegyesítés formájában. Bárhogy is lesz, annyi biztos, hogy kiváló új bajnok született, akinek kíváncsian várom a következő csatáját. Olyan komoly bunyósok alkotják ma ezt a sűrű cirkálósúlyú mezőnyt, hogy szinte nem is lehet rosszul hangzó párosítást elképzelni. Sok sikert kívánok mindkét srácnak.
Azóta pedig volt egy interjúja Gassievnek, amiben számomra nagyon szimpatikusan nyilatkozott. Egyrészt nagyon méltatta és magasztalta Lebedev erejét, amelyen maga is meglepődött a ringben (én meg azon, hogy a harc folyamán, mennyire tudomást sem vett erről az erőről). Továbbá elmondta még, hogy mennyire nagyon fáj mindene, minden egyes tagja... Ezen kissé elmosolyodtam. Hát igen. Ezzel jár, ha valaki világbajnok. A múlhatatlan dicsőség mellé, borzasztó fájdalmak társulnak. Az lenne fura, ha nem így lenne.
