Heósztok! 

(((Eredetileg úgy terveztem, hogy ebben a bejegyzésben a bemutatással/beharangozással együtt írok a meccsről, azonban, ha így tettem volna, nagyon hosszú lett volna az egész, tehát kénytelen vagyok kettészedni a dolgot, úgyhogy ez egy rendhagyó, utólagos beharangozó. Az ezt követő bejegyzés lesz maga a mérkőzés.)))

Jöjjön hát a múlt hétvége (2016.12.03.) utolsó mérkőzése, a moszkvai Khodynka Ice Palace-beli gála főmérkőzése, amely egyúttal a hétvége legrangosabb és legfontosabb csatája is volt egyben. A két orosz nehézfiú bunyójáról nekem elsőre két tank jutott eszembe és hát utólag visszagondolva nem is tévedtem olyan túl sokat. A két gladiátor ugyanis csöppet sem kímélte egymást a 12 menetes tomboló háború során, és tankszerűen ostromoltak az utolsó pillanatokig. Ám a csata előtt jöjjön a bemutatás. Kezdjük a bajnokkal. 

Denis Lebedev (29-2-0; 22KO) 37 éves, rutinos bunyós, és 199 egész 3/4 fonttal mérlegelt. Fordított alapállásban, bombaerős pofonokkal küzd, és nem kérdés, hogy a tapasztalat az ő neve mellett szólt és az ő esélyeit növelte. 2001-bem debütált a profik között, ám hosszú ideig inaktív volt, hiszen 2004 és 2008 között nem lépett szorítóba. Meccsein elsősorban erejével dominál, és némileg egysíkúan, stílus- és taktikaváltás nélkül öklözi végig a meccseit. A komoly testi erejű orosz mindemellett vitathatatlanul képzett, de túlzottan pazar technikai megoldásokat ne várjunk tőle.

2008-as visszatérése után az Enzo Maccarinelli (TKO3) és az Alexander Alexeev (KO2) elleni győzelmeivel hívta fel magára a figyelmet, és lehetőséget is kapott, hogy elnyerje a WBO cirkálósúlyú vb címét Marco Huck ellen. A Németországi mérkőzésen még nem járt sikerrel, Huck megosztott pontozással fölé kerekedett. Ezután a már kiöregedett legenda, Roy Jones Jr ellen nyert egy 10 menetes meccs 10. menetében KO-val. A brutális győzelem számomra nem tette szimpatikussá az oroszt, még akkor sem, ha csak azt tette, amit kell. Viszont érdekes, hogy még ez az öregecske Jones is vezetett az egyik pontozólapon (a másik kettő pontozónál Lebedev vezetett, behozhatatlan fölénnyel). Ezt követte egy újabb veterán legenda,  James Toney (W UD 12) elleni sikere, amellyel a WBA Interim, vagyis ideiglenes bajnoka lett. Címét egyszer, KO-val védte meg, majd ezt követte első, hivatalosan is világbajnoki címmeccsnek számító győzelme, az akkor még veretlen, két bejegyzésemmel ezelőtt megismert Santander Silgado ellen, aki nem szerepelt egyenrangú partnereként (KO4).

Utána újfent egy komoly teszt következett, az igencsak öntörvényű Guillermo Jones ellen. A panamai bunyós volt ugyanis korábban a WBA cirkálósúlyú világbajnoka, ám mivel inaktív volt és nem védte meg az övét, a szervezet megfosztotta tőle, és Lebedevnek adta. Lebedev kiállt ellene és minden pontozónál vezetett, ám végül kikapott a 11. menetben KO-val, amit irreálisan durva szemsérülésének is köszönhetett (erről a meccséről a jövőben szeretnék majd írni, a sérülés a képen látható... iszonyú). Újra Jones lett a bajnok, de újfent nem védte meg a címét, így a szervezet ismét Lebedevnek adta azt (aki 1 év, 4 hónappal a Jones meccs után lépett csak ringbe és ütötte ki a veretlen Pawel Kolodziej-t két menetben).

A sorban a piszok kemény afrikai, Youri Kayembre Kalenga következett, aki padlóra is tudta küldeni az oroszt, igaz a kölcsönt végül visszakapta, és egyhangú pontozással veszített. Az újabb címvédő csatára a szintén kemény, szintén afrikai Lateef Kayode ellen került sor, és Lebedev újfent sikert aratott (TKO8). Utolsó mérkőzése pedig címegyesítés volt, Victor Emilio Ramirez ellen. Az orosznak mindösszesen kettő menetre volt szüksége az argentin ellen, és a WBA mellé az IBF bajnoki övét is a derekára csatolhatta.

Lebedev világbajnoki mérlege: 5-2-0; 4KO; Interim címmeccsek: 2-0-0; 1KO.

Murat Gassiev (23-0-0-1; 17KO) 192 centi magasra nőtt, ami mellett a fiatalságát lehetne felhozni előnynek, ami persze ezzel együtt a hátránya is lehet. Nem kérdés, hogy rutin terén nem versenyezhet honfitársával, és megközelítőleg sem volt olyan ellenfele, mint Lebedev. Ami viszont érdekes lehet, az Gassiev (ütő)ereje. Merthogy a bajnoknál 14(!) évvel fiatalabb, mindössze 23 éves bunyós bizony roppant erősnek tűnt ez idáig. Számomra akkor vált ismertté, mikor az év egyik legnagyobb első menetes KO győzelmét aratta Jordan Shimmell fölött (a képen látható). Csak tátottam a számat, ahogy ütésével szinte elemelte a földtől áldozatát. Viszont addig olyan nagyon nagy dolgokat nem mutatott, és kifejezetten szellősnek tűnt a védekezése. Ismerve Lebedev erejét, jóval zártabb és összeszedettebb védelemre lesz szüksége. Kérdés továbbá, mennyire bízhat az erejében, hiszen nem ő az első erős bunyós, akivel Lebedev karambolozik. Meglátjuk, mi lesz, ha magával a "Vassal" ütközik össze (Gassiev beceneve Iron).

Rutinhiánya ellenére a meccs előtt úgy éreztem, hogy Gassiev a fiatalos lendületével megoldhatja nagynevű riválisát (ritkán tippelek a rutin ellen). Ezt a megoldást pedig nem gondolnám, hogy 10-11 centi magasság és karhosszbeli fölényével, hanem erő-erő elleni taktikával igyekszik kivitelezni. Ezt pedig egész egyszerűen onnan gondolom, hogy bár nem találkozott Lebedev szintű erővel, a bajnok mégis többször volt már padlón, míg Gassiev mindig masszív teljesítményt nyújt, és ezáltal magabiztos, amire óriási szüksége lesz. Ezen a meccsen olyan teszt elé néz, amely során olyan mélységek és magasságok várják, amit eddig nem élhetett át.

És úgy hiszem, az erő dönthet. És úgy érzem,  hogy a padlót és a meccsek nehéz pillanatait nem ismerő Gassiev az erősebb, amit még úgy is ki merek jelenteni, hogy tényleg nem bokszolt még ezen a szinten. Nem tartom véletlennek, hogy ilyen egyértelmű és magabiztos győzelmeket aratott, az utolsó öt meccsét az Egyesült Államokban vívó bunyós. Mert bár nem voltak bajnokok az ellenfelei között, de hurkák se nagyon. Jó rekordú, jó képességű riválisokon vezetett ide az útja, miközben pl IBF Intercontinental és más regionális öveket is begyűjtött. Az IBF szintén nem véletlenül rangsorolja rögtön a bajnok mögé, a jelenleg üres első hely után a másodikra a cirkálósúlyú listáján. Emellett pedig 6. a WBA-nél. És 198 és fél fonttal mérlegelt.

A helyzet az, hogy úgy latolgattam az esélyeket, hogy alig-alig láttam meccseket a két résztvevőtől. Terveztem, hogy csatájuk előtt sok-sok meccsüket megnézem, azonban időhiány miatt ezt képtelen voltam kivitelezni, így az eddig látott összefoglalókra, és jelenetekre, na meg az ismert eredményekre hagyatkoztam. Mellesleg pótolni fogom ezt a mulasztásom, mert, ahogy közeledett a mérkőzés, egyre kíváncsibb lettem a két fiú korábbi meccseire, melyeket már be is szereztem, csak hát nem jutottam el addig, hogy megnézzem. A hiányosságaim ellenére is szoros, kemény meccset vártam, méghozzá Gassiev pontozásos győzelmével. Lássuk, miként alakult hát az összecsapás. (Következő bejegyzésem erről fog szólni.)